Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926
27 A XX. század első két évtizedében is életben levő tantervről már Acsa} r Ferenc elmondta bírálatát a gimnázium történetében. Egyik fő hibájának tartja, hogy a tanterv nem a gyermeki lélek fejlődéséhez alkalmazza az egyes tárgyakat, hanem megfordítva, a tárgyakhoz, az emberi művelődés fejlődéséhez akarja idomítani a lelket. Másik alaphibiája volt az erkölcsi momentumok mellőzése. Harmadik hiba a folytonos kapkodás, változtatás. 1) Az első hiba kiküszöbölésére egyáltalán semmi sem történt. Nem vehetjük ezen célból történt változtatásnak azt a lehetőséget, illetve követelményt, hogy a nyelvek direkt módszerrel taníthatók, illetve tanítandók. Tömegtanításnál ez nem eredményezheti a tőle várt sikert, mert nélkülözi a folytonos előhaladás alapját, a biztos tudást. Egyéni oktatásban bevált módszer nem mindig alkalmas tömegtanításra, mert itt az anyag továbbtárgyalásában, a továbbhaladásban épen a tömegtanításnál tapasztalható figyelemhiány mellett a képességek különbözősége is gátat vet. A tanár pedig nem várhat addig, migl minden tanuló elsajátítja a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismereteket, azok minimumát. A meglevő nehézségeket bizonyos lókig növelte a német nyelvnek a II. osztályban való elkezdése. A második hiba megszüntetésére már több történik, különösen a kommunizmus óta lefolyt években. Az állam részben elvesztette a liberális eszmék boldogításába vetett korábbi hitét és látja a valláserkölcsös, a határozott világnézetre való nevelés egyéni és nemzetfenntartó értékeit. E téren intézetünket a multfcia sem érhette gáncs, mert katli. és magyar meggyőződésünk a 'múltban is pótolta az 1883. évi liberális tanterv hiányait, amint épen a forradalmak próbaévei mutatták. Az állam ma jobban segítségünkre siet ideális munkánk végzésében. A harmadik hiba azonban, ha lehet mondani, még fokozottabb mértékben megvan. Nemcsak a nyelvtanítás módszerében, hanem az egyes tárgyak anyagának beosztásában, illetve uj tárgyakkal való kísérletezésben sincs megállapodás. A század elején osztották be pl. újra a történelem anyagát. A régebbi kísérlet, a magyar történelemnek egy osztályban (III. oszt.) tervezett elvégzése a gyermek értelmének megerőltetése nélkül ali|g volt keresztülvihető. Két osztályra osztották tehát az anyagot. S most. az 1926—27. iskolai évvel újra megkezdték egy osztályban való taníttatását. Tekintve, hogy az időben való tájékozódás mily nehezére esik a gyermeki tehetségnek, a sok év számi adat Acsay : 388-390. 1.
