Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

26 így tehát intézetünk ma tizenkét osztállyal működik és megfelel egy nyolcosztályu főgimnázium és egy négyosztályu kisgimnázium típusának. 2. Tanterv. Eddig felváltva használtuk a főgimnázium és gimnázium elnevezést. Oka az, hogy 1924-ig intézetünk .régi minősítése »főgimnázium« volt. Ez időig ugyanis csak egyféle gimnáziumot ismertünk hazánkban s ezen belül csak az osztályok száma szerint tettünk köztük különbséget. 1924-ben azonban uj minősítést kaptak középiskoláink. Megmaradt a régi »főgimnázium«-tipus »gimnázium« néven, humanisztikus jelleggel. Megmaradt a régi »reáliskola«-tipus is. Létesült azonban egy ujabb tipus, a »reálgimnázium« tipusa, sőt ezzé lett az ország középiskoláinak nagy többsége. A mi intézetünk »gimnázium« jellegét megtartotta s apróbb eltérésektől eltekintve a görög nyelv kötelező tanulása adja meg humanisztikus jellegét. Ezen minősítésben nagy szerepe volt a kultuszkormány azon figyelmének, hogy püspöki székhelyeken, iépen a papnevelés céljából döntötte el a kérdést. Természetesen az intézet kegyurával legteljesebb összhangban állapította meg a kormány intézeteink jellegét. Az iskolatípusok ezen létesítése nem pillanatnyi elhatározás eredménye volt. Igaz ugyan, hogy inkább egységesíteni akarták régebben az iskolákat, mint pl. 1906-ban is értekezletek folytak az egységes középiskola létesítése ügyében. A mai helyzet az egységesítést elejtve ujabb iskolatípust létesített a középiskolák terén. A korábbi évtizedekben is érezhető nehézségek, különösen az átköltözésekkel kapcsolatos intézetváltoztatás eseteiben, feltétlenül szaporodtak. Az egyes intézetek tantervi eltérései szinte minden intézetváltoztatásnál különbözeti vizsgálatok letevésétől teszi függővé a diákok továbbhaladásának lehetőségét. A mai iskolatípusok fenntartása mellett csak úgy lehet radikálisan, de Magyarország mai helyzetében kivihetetlenül, megoldani a kérdést, lia minden középiskolás helyen mindhárem iskolatípust felállítják. Még így is féltek a meglepetésektől. Féltek attól, hogy a közönség többre értékeli a gyakorlati élet követelményeihez közelebb álló reálgimnáziumot s így ha egy városban létesül a két gimnázium-típus, féltek a humanisztikus gimnázium visszafejlődésétől. A félelem azonban, úgy látszik, alaptalan. A szülők általában a humanisztikus gimnáziumot, különösen pedig a szerzetes-gimnáziumok egységes nevelő hatását nagyra értékelik és inkább a szerzetesektől vezetett humanisztikus gimnáziumba adják gyermeküket a reálgimnázium helyett, ha választásuk lehet a kettő közt.