Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

19 Itt, e nemes városban közvetve a jezsuiták nyomdokába léptünk. A győri gimnázium alapját Dallos Miklós győri püspök vetette meg II. Ferdinánd király és Pázmány Péter segítségével s Káldy János jezsuita 1627. okt. 24-én nyitotta meg az intézetet. Nagy jótevői voltak az akkor öt osztályú gimnáziumnak Sennyey, Draskovits, Zichy győri püspökök és Széchenyi György veszprémi püspök. Újra építette a gimnázium épületét a Szentbenedekrend 1888-ban. A jezsuita intézet kiváló tanárai voltak Sámbár Mátyás, Hevenesi, Rájniss. Tanítványai között olvassuk a dunántúli főrangúak gyermekeit : az Amadékat, Apponyiakat, Károlyiakat, sőt külföldieket is. Legna­gyobb hírnévre emelkedett közülük Amadé br. a költő s Esterházy tábornagy. Midőn Mária Terézia 1773-ban végrehajtotta XIV. Kelemen pápá­nak a jezsuitákat feloszlató bulláját, a másfélszázados nagy és ered­ményes nevelő-oktató munka egészséges erét szakította meg. A jezsuiták nevelő és tanító rendszere századokon át kipróbált és kiválónak bizonyult módszer volt. Innen e páratlan rendnek szinte utolérhetetlen hatása a múltban épúgy, mint a jelenben. À klasszikus ismeretekre építik fel tanításukat, de a legnagyobb súlyt a valláserkölcsi nevelésre helyezik az egyéniség kiismerése alapján. Győr városa s a Szentbenedekrend szívbéli hálával adóznak Jézus Társaságának egyrészt az alapvetésért, másrészt a keresztény és a nem­zeti kultúra másfélszázéves fényes eredményű munkálásáért. Isten fizesse meg fáradozásukat sok kegyelemmel! Ezután jó negyedszázadig a Ratio Educationis szellemében folyik az iskolai munka. Célkitűzése : valláserkölcsös, klasszikus műveltségű jó polgárokat nevelni, — jó volt. De a sok kísérletezés következtében tanulmányi és fegyelmi tekintetben visszaesés állt be. Mégis nagy elis­merés illeti ezidőben Fabchich, Révai, Rájniss tanárokat, akik II. József németesítő törekvéseivel szemben a nemzeti öntudat ébrentartásával előbbre vitték a magyar nyelv ügyét. Ekkor neveltjei intézetünknek a két Kisfaludy, Pázmándi Horváth Endre s a tudós Czinár Mór. Midőn az 1802-ben I. Ferenctől visszaállított Szentbenedekrend vette át a győri gimn. vezetését, a Rendnek sok és nagy hiányt kellett pótolni. A Nova Ratioval s az Entwurffal nyolc osztályúvá fejlesztett intézetben csak lassú és kitartó munkával lehetett elérni a jezsuita­korbeli színvonalat. Változott a korszellem ; más ideálok, más célok szabtak irányt a bencéseknek. A nemzeti öntudat, a magyar nyelvi és szellemi művelődés munkálása szép eredményeket mutatott fel, még a Back-korszakban is. Legnehezebb volt a helyzettük a kor túlzott s hatásában ma is érezhető liberális irányzatával szemben, s nem a jó szándékon fordult, hogy a Kruesz főapáttól eléjük szabott célt nem sikerült teljesen elérniök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom