Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

20 A szabadságharc rövid tanulmányi zavarai s az Entwurf rövid kora után az 1883-as törvény tűzött ki irányt. De ez sem volt mindenben szerencsés és célirányos ; azért a tanítás, még inkább a nevelés eredménye igen változó volt. Mostani nagyérdemű kultuszminiszterünk az 1924-es törvényben nyiltan s az egész magyar iskolázás alapjául a valláserkölcsös nevelést szabta ki, mert csak ezen az alapon lehet jó magyar polgárokat nevelni és kiképezni. Ez a helyes célkitűzés szól nemcsak a tanítórendeknek, hanem minden magyar tanítónak; csak ez biztosíthatja a magyar jövőt. A világháború kárait megérezte az iskola, a kiképzés alapossága. Nagyobb veszéllyel járt azonban a proletárdiktatúra, mely a jó szellemet, a valláserkölcsöt támadta meg Leszedette a kereszteket, eltiltotta az iskolában a hittanítást, magánügynek nyilvánította a vallást, megmételyezte különösen a fiatalabb, hevülékeny lelkeket. A szerzetes tanároktól hittagadást követelt s vallásellenes szolgálatot. Istennek hála, e végzetes erkölcsi és szellemi támadást a rendtagok hősiesen kiállták sértetlenül; tanítványaink közül is csak igen kevés feledkezett meg a bencés /íevelésről. E vészes vihar lezajlása után zavartalanul folyik a valláserkölcsi alapú irredenta munka. A bencés kar 180 tanára közül mintegy 80 irodalmilag is működött Győrött. Kiválóbb igazgatók tanárok : Guzmits, Czinár, Jedlik, Czuczor, Rómer, Vaszary, Acsay, Francsics, Palatin. A több mint 100 ezer bencés tanítványból kiemelkedett Batthyány Lajos gróf, Concha, Giesswein, Fehér Ipoly, József fhg., Kruesz, Polónyi Géza, Szarvas Gábor, Xántus János, Zalka János, Széchenyi Miklós gr. és mások. — Istennek legyen hála és dicsőség ! A 300 éves múltnak e röviden vázolt képe nem volna teljes, ha a mult áldozatos jótevői mellett nem emlékeznénk meg a közelmúlt s a jelen jótevőiről is. A vármegye s a város erkölcsi és anyagi támogatása mellett az alapítványtevők, a segítőegyesület, a bencés diákegyesület, a diákok közvetlen segítőinek százait kellene felsorolnom. Azért csak így együttesen fejezem ki irántuk elévülhetetlen nagy hálánkat. Elő és holt jótevőiért, úgymint tanáraiért s tanítványaiért, mint minden intézetünk, a győri is külön-külön sz-misét mond évenkint. Ennek a hálának a szava tör ki lelkemből akkor is, midőn ezen ünnepélyes alkalomból Isten áldó kegyelmébe ajánlom ezen intézet volt és mostani tanárait, szeretettel áldást kérek az Égtől minden elhunyt és élő tanítványára. Boldog vagyok, hogy öreg és fiatal diákjaink ily nagy seregét köszönthetem együtt e jubileum alkalmával. Bizonysága ez annak, hogy gimnáziumunk valóban alma mater, amelyhez a szerető és hálás fiak örömmel térnek vissza, a mult kedves emlékeiből további ösztönt meríteni a jövőre. Az alma mater pedig a tanárok karjaival keblére öleli kedves fiait s áldást kér az Égtől mindnyájukra.