Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

78 terjedt, mert ez a jezsuiták kezében csaknem száz éven át mindig virágzó s egyre fejlődő konviktus amellett, hogy ingyen épületben helyezkedett el s a tanulmányi alapból is évi 1200 forint támogatásban részesült, örökösen anyagi zavarokkal küzdött, úgy hogy II. József 1784-ben jónak látta beszüntetni s a kollégiumot a katonaság számára laktanyául átengedni. A gimnázium gondozását szintén az állam, illetőleg a tanulmányi alap vette át s az vállalta fönntartását is. Magán az épületen azonban a 29 év alatt semmiféle átalakítás vagy nagyobbarányu tatarozás nem történt, bár az igazgatói jelentések folyton kérelmezték. Édes-kevés történt az iskola belső berendezésében, fölszerelésében is. A tantervre vonatkozólag egyideig még a jezsuita Ratio maradt érvényben. 1777-ben azonban már elkészült az új Ratio educationis, Ürményi József és Tersztyánszky Dániel műve, mely közoktatásunk ügyén egyszerre óriási nagyot lendített. Maga Mária Terézia is átolvasta s javításokat is eszközölt rajta, mielőtt szentesítette. Ez a tanterv a nép legszélesebb rétegeiből indulva ki minden rend és fok részére megállapítja a megfelelő iskolát, annak tantervét és módszerét. Az alap a nemzeti iskola, a középfok a gim- * názium és az akadémia, a betetőzés pedig az egyetem, melyet 1780-ban nagy pompával iktattak be Budán. Az új Rationak alapelve szintén a vallás-erkölcsi nevelés, módszeres utasítása pedig, hogy minden tárgyat föl kell használni az ifjúság vallásos érzületének fokozására. Ez az új Ratio tehát a vallásos nevelés sürgetésével egy színvonalon áll a jezsuitákéval, azon is épül föl. Az értelmi nevelés terén azonban a jezsuita gimnázium egyoldalű s alaki képzésével szemben igen nagy haladást mutat. A gimnázium tárgyainak középpontjául ugyan ez is a latin nyelvet teszi, mert az újkor műveltségét az ó-korin akarja fölépíteni, de a latin mellett helyet juttat a történelemnek és számtannak, a természetrajznak és földrajznak is s főkép e két utóbbit erős kapcsolatba hozza a gyakorlati, a gazdasági élettel. Ugyancsak erős gyakorlati érzékre vall az iskolák osztályozása is. Az úgynevezett scholae vernaculae-t, a nemzeti (ma elemi) iskolát teljesen különválasztja a középiskolától s külön tantervet szab meg a számára. A gimnáziumot is két részre osztja s az alsóbb fokon a három grammatikai osztály már bizonyos tekintetben különálló a két felsőbb osztálytól úgy, hogy ha a növendék csak az alsó fokot végzi is el, megfelelő ismeretkészlettel léphet az életbe. Értékes újítása ennek a Rationak az is, hogy az értelmi nevelés mellett a testi nevelés ügyét is fölkarolja s módszeresen megállapítja, miként kell a növendék ifjút a fizikai munkához is hozzászoktatni s testét a haza érdekében megedzeni. Nagy haladást jelent továbbá a tanügyi dolgok teljes centralizálása, az állami felügyelet is. A helytartó-tanács kezében központosul az egész