Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911

40 A geodézia eddigi módszereivel, a fokméréssel, a függő-ón irányának és inga lengésének megfigyelésével még nem ad teljes megoldást. Vázlato­san megállapíthatja ugyan az egész föld alakját, de, hogy milyen a nehéz­ségszülte felszin, milyen alakú a vizek szintje, merre és mennyivel görbül, merre és mennyivel változik rajta a nehézség ; minderre eddig használt esz­közeivel megfelelni nem tud. Meg tudja mérni a tenger görbeségét, de nem a pohárba öntött vizét. Eszközeinek érzékenységét s ezzel megfigyelő tehet­ségét sok ezerszer kellene fokoznia, hogy ezt tehesse." 10 4 Megpróbálta Eötvös a Balatonon, ahol harminc különböző helyen végzett mérésekből meg tudta állapítani, merre görbül erősebben, merre kevésbbé a viz szintje, merre és mennyivel nagyobbodik a nehézség s ezek alapján egy hegygerincet fedezett fel a fenéken Enesétől majdnem Tihanyig. Az egész föld szinén végrehajtott ilyen mérésekkel biztosan meg lehetne állapítani annak alakját, ehhez azonban kiszámíthatatlan hosszú idő és ki­tartás kellene. A modern geológiának egyik legújabb, feltűnést keltő eredménye a föld alakjára vonatkozólag a tetraéder-elmélet, mely ma már meglehetősen elterjedt s jogosultsága is van, mert a föld szárazföldjeinek és vizeinek el­oszlására plauzibilis magyarázatot ad. Ezen elméletet kísérleti eredmények alapján Lowthian Green, angol fizikus vetette fel először. 10 5 A föld belseje izzó, folyós állapotban van, amelyen a szilárd kéreg vékony megkeményedett héj alakjában úszik. Ez a szilárd kéreg azonban a földhöz viszonyítva csak olyan vastag aránylag, mint a tojás héja. A belső mag folytonos lehűlése a folyós magot körülvevő kéreg ráncosodását vonja maga után. Green szerint a ráncosodás olyan, hogy a föld alakja a tetra­éder alak felé közeledik. Kísérleti alapja a következő : ha pl. egy kaucsuk­labda belsejéből a levegőt kizárjuk, a labda összeugrik s a tetraéderhez hasonló alakot vesz fel. Az alak nem geometriai pontosságú s csak annyi­'ban nevezhető tetraédernek, mert négy egyforma nagyságú oldala van. Ezen tünemény fizikai magyarázata az, hogy a legkisebb hatásnak nevezett fizikai elv alapján összehúzódó földkéreg — mivel állandóan érintkezésben kell maradnia a belső, kisebbedő maggal — olyan alakot törekszik felvenni, mely adott felszin mellett legkisebb a térfogata. Ez az alak a geometriai tetraéder. A föld felszíne, a szilárd kéreg kiterjedettsége nem változhatik, tehát a térfogat kisebbedésével behorpad és pedig úgy, mintha tetraéder­alakot akarna ölteni. Ezen elmélet is azonban csak keretül szolgálhat, melyben egy csomó tünemény magyarázatát elhelyezhetjük, mert teljes geometriai tetraéderalakot sohasem vehet fel a föld, ahhoz ugyanis szükséges volna a föld belső mag­jának lehetetlenül nagy mértékben való összehúzódása, ami azonban fizikai okok miatt sem történhetik meg. A nagyság meghatározása tehát most is csak a gömb vagy a forgási szferoid felvétele mellett lehetséges. Ismerve a föld sugarát vagy tengelyeit és matematikailag szabályos

Next

/
Oldalképek
Tartalom