Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
41 gömbnek vagy forgási szferoidnak véve, köreinek hossza, az egyes ívek, valamint egész felülete és térfogata mértani képletek szerint kiszámítható. A képletekben való helyettesítés után lesz : Az egyenlítő hossza = 40,067 km. A délkör „ = 39,900 km. Kerekszámban mindegyik 40,000 km.-nek vehető, mert a Párison átvonuló délkör 40,000,000 m. = 40,000 km. A tropikus öv felülete = 202,230,000 km. 8 A mérsékelt övek „ = 265,217,000 km. 8 A hideg övek „ = 42,477,000 km. 8 A föld egész felülete = 509,924,000 km. 8, kerekszámban 510 millió km 8. A föld térfogata = 1,082,840,000,000 km. 3, kerekszámban 1 billió 83 ezer millió km. 3 Azonban, hogy a föld nagyságáról még több fogalmunk legyen, ismerjük meg annak súlyát (P = K X S, de S = D X s, és így P = K X s, értvén itt P-n az általános súlyt, D-n a tömöttséget vagy sűrűséget és 5-n a viz fajsúlyát, amit ha egységül veszünk P = K X D). A föld sűrűsége középértékben kifejezve 5'5-nek véve, lesz ezen képlet szerint P = K X D — mivel 1 km s = 10,000 dm 3 — 1082840000000000000000000 X 5*5 5955620000000000000000000 vagyis 5 quatrillió, 955,620 trillió kg., kerekszámban 6 quatrillió kg., vagy mivel 1000 kg. = 1 tonna, a föld súlya 6000 trillió tonna. Ha egy vasúti kocsira 100 tonna rakható fel és egy tehervonat 60 kocsiból áll, akkor 1 trillió ily tehervonatra volna szükség. Percenkint indulva egy-egy vonat, egy nap alatt 1440, egy év alatt 525,600 indulna és akkor 2 billió év alatt lehetne elhordani a földet. Ha pedig percenkint 1 millió tehervonat indulna s mindegyik 6000 tonnát szállítana, akkor is 2 millió év kellene a föld egész tömegének az elhordására. Ezen számok tehát elég fogalmat nyújthatnak a föld nagyságáról.
