Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
31 delelő nap magassága épen l ô-al kisebb, mint Párisban volt, tehát azon hely l°-al északra esik Páristól. Az egész út hosszát, vagyis 1° nagyságát 56,747 toise-nak (110,656-65 méter) találta. Minthogy Picard csillagász később ugyanazon íven 57,060 toiset (111,267 méter) talált, Fernel 0,006-ig közelítette meg az igazságot, de mivel nem mondotta meg, miként hagyta ki számításaiból az út függőleges görbületeit, nem lehet egészen megbízni számításában. Ha a XVI. század a mérések tekintetében csekély eredményt mutatott fel, annál nagyobb volt ez irányban a buzgóság a következő XVII. században, mely épen azért méltán nevezhető a mérések századának. A második európai fokmérést Snellius Willibrord vitte véghez 1615-ben már trianguláció segítségével. Alkmaar és Bergen op Zoom között mérte az alapvonalat. Tudta ugyanis azt, hogy, ha valamely háromszög egyik oldala s a mellette levő szög ismeretes, akkor egyszerű számítással meg lehet állapítani a másik két ismeretlen oldal nagyságát. A háromszög csúcsaiul rendesen a legközelebb fekvő falvak tornyait vették fel a földmérők vagy pedig más szilárd tárgyakat. Egészen közömbös, vájjon a háromszög lánca valamely délkör irányában van-e pontosan. Eddig ugyanis a fokméréseknél abból az elvből indultak ki, hogy csakis a kiindulási hely délkörén lehet az ívet mérni. Az ezzel járó nehézségek azonban eltűntek a trianguláció behozatalával. Snellius 1617-ben közölte eredményét, mely szerinte Alkmaar (50° 40V S' é. sz.) és Bergen op Zoom (51° 29' é. sz.) között egy fokra 28,500 rajnai öl vagy 55,100 toise (107,445 méter). 8 8 Muschenbroek Alkmaar és Bergen op Zoom között egy foknak nagyságát 25,514 öl, 2 láb, 3 hüvelyknek találta. Hogy mennyi figyelmet érdemelnek azonban Snellius számításai, kitűnik Riccioli és Grimaldi jezsuitáknak 1654-ben Bologna, Modena, Ferrara és Ravenna között eszközölt méréseiből, melyek eredménye 373,321 láb (pieds), tehát 62,220 toise (121,329 méter) 1 láb, vagyis 5000 toise-val (9750 m.) több a rendesnél. 8 9 Hogyha tehát a trianguláció segítségével 1654-ben még olyan hibák létrejöhettek, akkor csak a véletlennek lehet betudni, hogy Al-Mamun arab csillagászai az igazságot annyira megközelítették. Méterekben kifejezve Snellius eredménye 107,445 m., Muschenbroeké pedig 111,190 m. 111,250 m. helyett. 9 0 Ferneléhez hasonló mérést hajtott végre Norwood is 1635-ben. Lánc segítségével megmérte a London és York közötti távolságot és az út vízszintes, valamint függőleges görbületeinek beszámításával a két város közötti távolságot 9149 chain-nek találta. Minthogy a napmagasságok megfigyelése után a két hely sarkmagassági különbségét 2°28'-ben állapította 2°25' helyett, azért egy fokra 367,196 lábat (feet), vagyis 57,300 toise-t (111,735 méter) talált, mely a valódi nagyságtól 250 toise-val (487-5 m.) tér el. 9 1 1669-ben Jean Dominique Cassini, a párisi csillagvizsgáló-intézet feje, Picard csillagászt bízta meg a fokméréssel. Ő volt az első, a ki quadransának alhidadéját távcsővel látta el és a lencse gyujtó-pontjában fonalkeresztet
