Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
30 sziink, akkor Baco számítása szerint egy fok hossza egyenlő 149 földrajzi mérfölddel, a mi az ő idejéhez képest elég szép eredmény. Ha az átmérőnek nagyságát hárommal megszorozzuk és az átmérő Yrét még hozzáadjuk, megkapjuk a föld kerületének nagyságát mely 20428 mérföld 2285 5/ 7 hüvelyk, vagy 20428 4/ 7 mérföld. Ennek megfelelőleg a föld egész felülete lesz 132,600,000 mérföld 2, egy negyede 33,315,000 és egy nyolcada 16,562,500 mérföld. 8 6 Behatóbb méréseket még utána sem igen eszközöltek egy ideig, hanem megelégedtek az egyszer már elért eredménnyel. A középkor végén Reisch György is elődei példájára Ptolemaeus 180,000 stádiumát veszi fel, de végre mégis meglehetős eredményre jut, midőn a 180,000 stádiumot 21600 olasz és 5400 német mérfölddel teszi egyenlővé. Ezen adatok szerint a föld átmérőjét 1718 7 S 2 mérföldnek, a sugarát pedig 858% mfldnek veszi. Végül azonban Eratosthenes 252 stádiumát is felveszi, s minthogy minden kritika nélkül hozza fel és az ő 5400 német mérföldjével nem tudja megegyeztetni, azt mondja, hogy ő is csak másokra támaszkodik. 8 7 Újkor. Az eddigiekből látható, hogy mily eltérő nézetek uralkodtak a föld alakjára s nagyságára nézve, míg végre a XVI. században megegyeztek a gömbalakúságban, de a nagyságot a tudósok egy része még mindig Ptolemaeus szerint vette, vagyis egy fokra 500 stádiumot. Egy római mérföldre 8 stádiumot számítottak s így egy fokra 62V 8 mérföld jött ki. Hogy azonban a törtek ne okozzanak kellemetlenséget, egy fok nagyságát 480 stádiumban vagy 60 ó-római mérföldben állapították meg s egy német mérföld 4 római mérföldet tett ki. A hosszegységnek pontos meghatározását igen elhanyagolták és oly könnyedén bántak el e kérdéssel, hogy egy s ugyanazon könyvben 16 Va » 16 2/3> sőt 17 1/* mérföldet találhatunk megállapítva a föld egy fokára. A XVI. században általában igen csekély törekvés volt a föld nagyságának meghatározására vonatkozólag, de másrészt nevezetes ezen század, mert ekkor léptek fel a csillagászat terén Kopernikus, Tycho de Brahe, Kepler, kik Ptolemaeus tévedéseit elvetve, a lényegében mai napig is fennálló világrendszert megállapították. Az első európai fokmérést Fernel, francia orvos, eszközölte 1525-ben. Sajátságos eljárást követett a mérésben. Kocsijához olyan készüléket alkalmazott, mely az egyik kerék forgásainak a számát jelölte meg, úgy, hogy a kocsikerék kerületének nagyságából s forgásainak számából a megtett út hosszát ki lehetett számítani. Meghatározta a delelő nap magasságát Párisban s ennek szélességét 48° 38'-re tette, tehát 12'-cel délebbre. Azután Amiensbe ment s azt találta, hogy a nap magassága 27'-cel kisebb, mint Párisban volt. Azután két napig utazott még tovább s úgy találta, hogy a
