Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
25 világ központjától való távolság által meg van határozva, azért az anyagok minden irányban egyenlő távolságra gyűlnek össze, vagyis gömbalakot létesítenek. A föld, mint legbelső mag körül koncentrikus héjakban helyeződnek el a többi anyagok. 6 9 A keresztények közül azok, kik a gömbalakuságot elfogadták, ezen világrendszernek hódoltak. A kereszténység legrégibb időszakában a föld gömbalakuságát egyedül anyagának természetéből következtették, Aristotelest követve, mig a többi érvet figyelmen kivül hagyták. Ez a nézet található szt. Vazulnál (330—370) is, aki egyébként nem tulajdonít nagy jelentőséget a kérdésnek, mert azt mondja : nem érdekel bennünket, vájjon gömbalaku vagy hengeres vagy diszkuszhoz hasonló-e a föld 7 0 Nyssai szt. Gergely (f 395.) evolucionarius irányzatú hipotézisénél fogva szükségképen a gömbalakuság elfogadására volt kényszerítve, mint Johannes Philoponos is, akin az Aristotelesi befolyás igen jól észrevehető. O kimutatja, hogy a föld keletkezésénél mindenütt vizzel volt borítva, úgy hogy semmi része sem volt csupasz ; ebből pedig már következik, hogy gömbalakunak kell lennie. Mert, ha középen áll s a mindenség központját képezi, akkor nem boríthatná el teljesen a viz, ha nem volna gömbalaku és mindazon részek, melyek nem vonzódnának a központhoz, teljesen fedetlenek maradnának. Mert csak gömbalaku testnél törekedhetnek az egyes részecskék a központ felé. Azért kellett a víznek a földhöz hasonló alakot felvennie, mert minden részecskéje a központ felé törekszik, hogy a földről le ne folyjék. 7 1 Az eddigiekben egészen Aristotelest követi (Arist, de coelo II, c. 4,), de szükségét érzi annak is, hogy a szentirással is megegyeztesse s azt mondja, hogy lényegben megegyezik azzal. A nyugati keresztényeknél már nem találhatók oly válogatott nézetek, mint a keletieknél, habár ott is hosszabb idő telett bele, mig a föld gömbalakuságát kétségtelen ténynek vették, noha még a mult században és pedig 1876-ban is megjelent egy angol folyóirat „Monthly, the truth seekers oracle and scriptural science review" cimmel, melynek szerkesztője John Hampdon azt a véleményt kockáztatta meg, hogy a föld korongalaku, melynek központja az északi sark és hogy a nap 1000 angol mérföldnyi távolságban kering körülötte. A III. és IV. század szent atyái, mint egy szt. Ambrus, Jeromos, Ágoston, ismerik ugyan a föld gömbalakuságáról szóló tant, de nem tartják elfogadhatónak, mind a mellett nem kelnek ki ellene oly élesen, mint az eddig felsoroltak. Szent Ágoston 7 8 az ellenlábasokról szólva azt mondja, hogy, ha a föld gömbalaku volna, akkor sem következnék szükségképen, hogy azon ismeretlen féltekén szárazföldek emelkednek ki a tengerből : de még ha léteznék is ott szárazföld, nem szükséges, hogy ott emberek lakjanak. Mert a szentírás szerint nem is lehetnek ott, a mennyiben a mérhetetlen óceánt senki sem hajózhatná át és minden ember a föld ezen részén létezett ember-
