Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
26 pártól vette eredetét, melynek utódai ama másik féltekén semmikép sem telepedhettek le. Sevillai Izidor (VII. sz.) „de harmónia et coelesti musica" cimü munkájának 87. fejezetében a napról ir s azt mondja róla, hogy a mint egész nap a föld felett van, épen úgy egész éjjel alatta világít. Ő tehát szintén gömbnek vette a földet, mit különben az is bizonyít, hogy a földről szólva, Hyginus véleményét hozza fel s teljesen helyesnek találja, a mely vélemény pedig a gömbalakuságot hangoztatja. 7 8 Beda Venerabilis (673—735) már gömbalakunak veszi a földet; „de natura rerum" cimü munkája 46. fejezetének cime: Terram globo similem. A gömbalakuságnak lényegét a föld és a viz elemi tulajdonságaiban keresi, mert mindkettő a világközpont felé törekszik. Érvényre jut nála ismét Aristotelesnek bizonyítása a gömbalakuságra nézve a csillagok feltűnéséből és eltűnéséből. Mert csakis gömbalak mellett magyarázható meg, hogy miért láthatók egyes csillagzatok az északi féltekén állandóan és miért nem láthatók a déliek. És megfordítva, a déli féltekén nem láthatók az északiak, mert a föld domborulata megakadályozza azok látását. Egyptom és Troglodytice lakóira nézve a nagy medve-csillagzat nem jön fel a láthatár fölé, épen így Itália lakóira nézve láthatatlan a Canopus-csillag. Hogy a föld hegyeit és völgyeit tekintetbe véve nem jön létre teljesen szabályos gömb, az nem okoz neki nehézséget, mert a föld egészében véve mégis csak gömb. 74 A VIII. század után nem található nevezetesebb kozmografus, a ki a föld gömbalakját kétségbe vonta volna. A puszta kompiláló eljárás legkevésbbé sem mozdította elő azt, hogy e nézet nagyobb fejlődésnek induljon, hanem az önálló munkásságnak kellett azt megindítania. így az a nézet, hogy a hegyek és völgyek különösebben nem befolyásolják a föld gömbalakját, Honorius Augustodunensisnél a XII. században ismét megtalálható. Mert azt mondja, ha valaki a magasból nézné a földet, nem tűnnék fel annyira a hegyek kiemelkedése s a völgyek bemélyedése, miként az ujj sem, ha valaki nagy golyót tartana kezében. 7 5 Rhabanus Maurus, fuldai apát (IX. sz.), azon törte a fejét, hogy miképen egyeztesse össze Máté evangéliumának eme szavait (XXIV. r. 31. v.): „és összegyűjtik (t. i. az angyalok) az ő választottait a négy szélről" a „földkerekség" kifejezéssel. Hosszú fejtörés után végre azt vette fel, hogy a föld ugyan négyszögletű, hogyha tehát a szentírás a földkerekségről szól, ezen csak az értendő, a mit a görögök láthatárnak neveztek. 7 6 II. Sylvester pápa vagy más néven Gerbert (999—1003.) határozottan a gömbalakuság mellett foglal állást s a föld nagyságának megmérésére vonatkozólag is oly szakértő eljárást ajánlott, melyet Eratosthenes még nem használt, de használnia kellett volna, midőn egy foknak a nagyságát 700 stádiumban állapította meg. 7 7 A XIII. században Albertus Magnus a gömbalakuság okait behatóbban tárgyalja. A föld, úgymond, gömbölyű, mert minden földrészecske, mely a