Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
20 könyv, a melynek keletkezési ideje a XIII. század végére vagy a XIV. század elejére esik. A munkának, melyet Zunz németre fordított, nevezetes helye: 5 3 „A föld, mint egy gömb, körben forog önmaga körül és az emberek egy része fölül, más része pedig alul van. Mindezen emberek különböző éghajlatok befolyása alatt különbözően alakultak, de azért mindnyájan egyenesen állanak a földön. Vannak helyek a földön, hol világosság és nappal van, míg más helyeken sötétség és éj uralkodik, sőt van egy hely, hol mindig nappal van és csak rövid időre áll be az éj." Az olvasható tovább ezen munkában, hogy a régiek könyvei ezen nyilatkozattal megegyeznek és hogy Imre Binah véleménye szerint ezen titok csak a Kabbalatudósoknak jelentetett ki s nem a tulajdonképi csillagászoknak, a kik ellenkezőleg a földet csak egy határolt siklapnak tekintik. A föld nagyságára vonatkozó számításaik tökéletesebbek voltak, mint ugyanazon méretekben egy Ali Kushgiuséi, kinek számítását Delambre 54 közli: „A föld legnagyobb köre 4852 parasanga ... a föld átmérője 1545 parasanga, a föld egész felülete 20363636 parasanga, a lakható föld felülete 4376940 parasanga." Hogy mily helyes nézeteik voltak a zsidóknak a földgömb nagysági viszonyairól, kitűnik Wackerbarth 5 5 következő szavaiból: „A Talmud Pesachim cimü fejezetében (fol. 94. jobbra) azt találjuk megállapítva, hogy a föld kerülete 6000 parasanga." Mindezekből tehát látható, hogy a mily primitivek voltak kezdetben nézeteik, annyival inkább fejlődtek később csillagászati ismereteik. Megismerkedtek a görögökkel s azoktól átvették azt az alapot, melyen tovább építhettek ; majd az araboknak még fejlettebb nézeteit is magukévá tették s azokkal párhuzamosan haladtak a csillagászati tudomány fejlesztésében. A középkor jórészt nekik köszönheti a klasszikusok megmentését, fordítását és ez uton a kereszténység is megismerkedhetett a görög, római s arab tudománnyal. Vannak ugyan visszaesések is, de csekély azok száma, kik e tekintetben jelentőséggel birnak. A helyes útra tért csillagászat lépésrőllépésre előrehalad, mindig nagyobb tért hódít magának, a nézetek mindinkább kiegyenlítődnek s létrehozzák az uj kornak csillagászati tudományát, melynél már csak az objektivitás a mértékadó. Keresztények. A kereszténység a földre s a világmindenségre vonatkozó nézeteit a szerint alkotta meg eleinte, a mint az a zsidóknál látható először, t. i. saját szemléletüknek s a biblia előadásának megfelelő véleményeket létesített. Habár a többi népeknél a föld gömbalakusága általánosan elterjedt nézet, a kereszténység a korong, majd a négyszögű alak mellett foglalt állást. A gömbalakuság ellen többen síkra szálltak az egyház férfiai közül s nevetségesnek igyekeztek feltüntetni. Voltak, kik külön világrendszert állítottak fel, mint pl. Kosmas, mely felfogásának legjobban megfelelt. De voltak, kik
