Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
17 Demokritosra is hivatkoznak, aki szerint a föld összenyomott levegőn nyugszik s a földet a vízen uszó ólomlemezhez hasonlítják. Mohammed ben Ahmed 4 8 azt mondja, hogy „a föld az ég közepén van és ezen középen tulajdonképen a föld alsó fele értendő, mely gömbölyű és egyenetlenséggel bir, mert hegyek s nagy mélyedések vannak rajta. De ez azért nem akadályozza gömbalakuságát, ha a földnek egészét veszszük tekintetbe." A mi nagysági viszonyait illeti, csaknem kizárólag a Ptolemaeus-féle adatokat használja. Még számos adatot lehetne felhozni, melyek mind a mellett bizonyítanak, hogy az arabok fejlett világnézettel birtak. A görögöktől átvett tudományokat saját erejükből tovább fejlesztették. Voltak ugyan Ptolemaeus rendszerének ellenesei is, mint például a XII. században élt Alpetragius, Azarchel, Geber, de a nagy többség mégis a nagy asztronómus nyomain haladt. A klasszikusok fordításával nagy szolgálatot tettek a kereszténységnek, mely, ha az araboktól megkezdett uton haladt volna, nem vergődött volna oly sokáig a bizonytalanságban. Zsidók. A zsidók kezdetben teljesen a bibliára támaszkodva alkották meg nézeteiket a földről, később már ebbeli ismereteik nagy tökéletességre emelkednek. A bibliai felfogás szerint a föld korongalaku és hogy a korongalakuság különösebben nincs kiemelve, az a különböző jelentésekből magyarázható ki, melyek csak síklap felvétele mellett érthetők. Kerek alakjáról mondja Izaiás 40, 22: „Az Úr a föld kereksége fölött ül" és ez a nézet megegyezik Ezekiel 38, 12.-vel, mely szerint Palesztina minden ország közepén és ugyancsak Ezekiel 5, 5.-vel, mely szerint Jeruzsálem a föld közepén van. A négyszögű föld ily módon végkép ki van zárva és a földnek négy vége Ezekiel 7, 2.-ében és Izaiás 11, 12.-ben a négy égtájra vonatkozik. A földet az óceán veszi körül, melyen túl örökös sötétség uralkodik (Jób 26, 10.). Némileg zavarosak és ellenmondók a föld támasztékára vonatkozó adatok. Jób szerint a föld szabadon a levegőben „a semmin" függ, a zsoltárokban pedig a föld majd a vizén van kiterítve, majd meg a tengeren nyugszik, ép úgy, mint a ióniai természetbölcselőknél. A földnek azonban ezen függő vagy úszó helyzete mellett szilárd alapja van (Jób 9, 6. 38, 6.). Ilyen s hasonló alapokra támaszkodott kezdetben a zsidóknak és később egy ideig a keresztényeknek földismerete, mi mindenesetre igen primitív felfogás és hogy mégis miért ragaszkodott hozzá oly soká a kereszténység, annak tárgyalása nem tartozik ide. El nem Ítélhetők, a kik annyira kardoskodtak a bibliának a földre vonatkozó adatai mellett, mert mindenki addig igaznak tarthatja a maga véleményét, míg az ellenkezőjét tökéletesen igaznak be nem bizonyítja valaki. Makacs ellenállásról sem lehet szó, mert, a mint kitűnt az igazság, a kereszténység azonnal pártjára állott s belátta, 2
