Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
13 ban mérések és távolságok közlésébe nem bocsátkozik. A földet öt övre osztja, s a lakott földet az északi mérsékelt övben fekvő nagy szigetnek hiszi, de más alakot ad neki, mint a görög geográfusok, mert csak valamivel hosszabb szerinte, mint széles. Plinius Major (I. sz. Kr. u.) a föld hosszát 9818, szélességét pedig 4490 római mérföldnek veszi és a három világrésznek egymáshoz való viszonyát imígy tünteti fel, hogy Európa 5/ 12 ) Ázsia V 6 és Afrika 1 3/ 6 0 része a szárazföldnek, következőleg Európa csak valamivel nagyobb, mint Ázsia fele, Afrika pedig 1V 6 kisebb Ázsiánál. 2 0 Habár Aristoteles óta a geográfusok már nem kételkedtek többé azon, hogy a föld gömbalaku, mindazonáltal ez a nézet nem terjedt el sohasem a nép között, sőt még olyan képzett egyéneknél sem talált hitelre, mint Tacitus, a miről Plinius is szól. 2 1 Tacitus még inkább Herodotos nézete mellé áll. 2 2 Arabok. Az arab nép tudományos képzettsége idegen, nevezetesen részben görög, részben indiai befolyást tételez fel. Először az izlam vallás terjedése idejében lép a világtörténelem szinterére, tehát a VII. században. Rövid idő alatt roppant nagy hódításokat tett, úgy hogy az arab birodalom Egyptomtól Indiáig, Lissabontól Samarkandig terjedt. Kezdetben a tudomány nem számíthatott az araboknál pártolásra a folytonos harcok miatt, sőt még a népvándorlásból fenmaradt sok görög irodalmi és műterméket semmisítettek meg. Később azonban hódításaik végeztével a művészet és tudományok iránt fogékonyakká lettek. Az ó-kori tudománynak leglelkesebb pártolója volt Al-Mamun kalifa, ki számos iskolát és könyvtárt állított fel. A görög birodalom valamennyi könyvtárában található műveknek egy-egy példányát arab nyelvre lefordíttatta. Először az orvosi munkákat fordították le, majd Aristoteles, Euklides és Ptolemaeus műveire került a sor s ezáltal az arabok a görög tudományosság örökségébe léptek. Ok nem voltak már kétségben az iránt, hogy a föld gömbalaku. Csak Ibn el Wardi (ki némelyek szerint • 1233 után élt, mások szerint 1348-ban halt meg) említi, hogy némelyek a földet táblaalakunak, mások félgömbnek, ismét mások gömbnek, üres vagy tengelyforgással biró testnek tartják." A régi időben matematikai helymeghatározások csak a földnagyság kiderítése után voltak lehetségesek. Eratosthenes után az arabok megkisérlették a föld ívdarabjait mérni. Al-Mamun kalifa parancsára négy csillagász Tadmor sikságára ment és pedig kettő észak felé, kettő dél felé, hogy a délkör irányában egy szélességi fok hosszát meghatározzák. Mindkét fél 57 arab mérföldet számított. Már most ennek az igazolására a kalifa Sindjar sikságára küldött csillagászokat az Euphratestől északra és az eredmény a délkör egy fokára öö 1/* mérföldet adott. Valószínűleg azért, hogy kerek
