Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
8 van, mely az előbbivel megegyezik. Még egy ötödik nézetet is tulajdonítanak Platónnak a világrendszerről, melyet élete utolsó éveiben állított volna fel, s ez vagy a pythagoreusok centrális tüze vagy talán a heliocentrikus nézet volna, azonban erre vonatkozó biztos adatok nem találhatók Piatonnái. 1 0 Knidosi Eudoxos, Platon tanítványa, a földet gömbalakunak tartotta s öt övre osztotta. A lakott kontinens szerinte az északi övben van. Aristoteles (384—322), a peripatetikus iskola mestere, már határozottan tanította és döntő argumentumokkal be is bizonyította, hogy a földnek gömbalakja van. 1 1 Részletesen tárgyalja előzőleg, hogy az égnek gömbölyűnek kell lennie, mert a gömbalak első minden alak között és ez felel meg legjobban az ég alakjának. A földre vonatkozólag azt mondja, hogy már a részeknek a központ körül való egyensúlyi elhelyeződése s a nehézség fogalma is megkivánja a gömbalakuságot. Azonkivül csillagászati okok is amellett bizonyítanak, hogy gömbalaku. A földnek a holdra vetett árnyéka köralaku, ez pedig csak gömbölyű testnél lehetséges. Azt mondja, hogy az északi csillagok eltűnnek, ha valaki délre megy és megfordítva; már pedig ezt csakis a föld gömbölyüsége idézi elő. Már ő is lehetségesnek tartja másokkal együtt, hogy Herkules oszlopaitól nyugati irányban Indiába lehet jutni. 1 2 A heliocentrikus nézetnek, mely már az ó-korban talált néhány képviselőre, határozottan ellensége volt Aristoteles s épen azért nem is kaphatott lábra. Azt mondja ugyanis Aristoteles, hogy épen a gömb az a test, mely legkevésbbé tud tengelye körül forogni, mert nincs semmiféle fogantyúja és ha a föld forogna a nap körül, akkor az állócsillagoknak mozgásában is látszólagos változásoknak kellene létrejönni, mert mindig más és más pontból néznénk azokat. 1 3 Aristoteles tekinthető a föld gömbalakuságának tulajdonképeni megalapítója gyanánt. Pontusi Herakleides (320. kör. Kr. e.) a földről azt tanította, hogy a világ központjában lebeg és saját tengelye körül nyugatról keletre forog. Dikaiarchos a föld gömbalakját csillagászati okokból magyarázta, felhozva azt a körülményt, illetőleg külömbséget, mely a nap felkelésében s legnyugvásában nyilvánul, valamint azt a körülményt, hogy, ha a föld lapos korong volna, nem lehetne megérteni, miért lehet látni egyes helyeken csillagokat, melyek másutt nem láthatók. 1 4 A stoikus iskola, melyet Zenon alapított 300 körül, a föld gömbalakját buzgón védelmezte és kevés kivétellel általánossá lett e nézet, csak Epikuros iskolája vetette el ezt a véleményt s a régibb nézethez csatlakozott, mely szerint a föld lapos korong. A földrajznak első rendszeres megalapítója Eratosthenes volt (276—196), ki az akkori világkereskedelem és tudományosság székhelyére, Alexandriába ment, ahol gazdag ismeretre tett szert. Szerinte a gömbalaku föld a hasonló alakú éggel együtt egy s ugyanazon tengely körül forog. Az egyenlítő a földet két egyenlő félre osztja, t. i. az északira s délire s mindegyik sark 63,000 stádiumra van tőle. A földnek egész kerülete 252,000 stádium. Azt
