Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

32 A háziipar föllendítésén sokat fáradozott, népipari termékeket : régi hímzéseket, varrottasokat stb. korábban is gyűjtött mindenütt, a hol csak megfordult a hazában ; 1872-ben pedig, a mikor a minisztérium őt és Xantus Jánost bizta meg a következő évben tartandó bécsi világkiállításon a magyar népipar szervezésével, fölosztva az országot egymás között, egész hévvel gyűjtötték a népipari czikkeket mindenfelé és nagy gyűjteményt hoztak össze, melylyel a kiállításon méltó elismeréstarattak. Ezen gyűjtemény később a népipari múzeumnak alapját képezte. A kiállításon különben Rómer egyéb tekintetben is szerepelt, a háziiparosztály (XXI.) nemzetközi biráló-bizottságában mint megválasztott tag működött s ő irta meg a bizottság jelentését, mely német nyelven jelent meg. Utána a király a III-ad osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Sokat tett és agitált elhanyagolt műiparunk érdekében, valamint a rajzoktatás fejlesztése körül is, mint azt kisebb-nagyobb czikkei és Telepi Károlylyal rendezett iparművészeti kiállítása tanúsítja. Mindig nagy előszeretettel foglalkozott Rómer a főváros múltjával és régi emlékeivel, nem egy izben hozott érdekes adatokat napfényre; 1873-ban pedig A régi Pest czimmel egy kötet munkát adott a rohamosan fejlődő fővárosnak múltja iránt érdeklődők kezébe, melyben vázlatosan szól Pestnek régibb történetéről és középkori épületeinek csekély maradványairól ; telekkönyvi és más jegyzőkönyvekben fönmaradt adatok alapján részletesebben ama korszakról, mely Pestnek a töröktől való visszafoglalása és a XVIII. század közepe között végbement s a mely mintegy Pest újjászületésének képét tárja elénk és eddig kellőleg méltányolva nem volt. A bőséges anyag és Pestnek 1758-ban készült térképe mellett érdekes adatokat találunk benne a telkek áráról, a házak számáról, a lakosok foglalkozásáról s a mennyire a vezetéknevekből, a születések és halálozások számából következtetni lehet, a lakosok nemzetiségéről és azok számáról is. Másik nagy műve, melynek anyagát legnagyobb részben Rómer gyűjtötte és időnkint az Archeológiai Közleményekben közölte, ama díszes kiállítású, 1873-ban megjelent munka, melynek czime: „A magyar nemzeti múzeum római föliratos emlékei"; franczia nyelvű szövegét Desjardins Ernő, párisi tanár irta, Rómer pedig a vallás- és közokt. miniszter meghagyásából magyarította, bővítette és külön pótlékkal kiegészítette, hozzátehetem még a szakférfiak egybehangzó véleményét, hogy a mű nagy előnyére sok helyen, mint a szövegben sűrűen található jegyzetek tanúsítják, javította is. A munka az első nyomdai mű hazánkban való megjelenésének négyszázados évfordulóján (1873.) jelent meg fényes kiállításban, 61 képes táblával és egy térképpel kapcsolatosan, eddig szokatlan díszben, méltólag komoly tartalmához, amely nagybecsű anyagával fényt, világosságot áraszt a rómaiak pannóniai uralmára, a lakók vallására, műveltségi állapotára és társadalmi helyzetére, nemkülömben az itt állomásozó katonaság elosztására is. Rómer ezzel nem fejezte be e téren való ebbeli kutatását, hanem szor-