Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

33 galmasan folytatta tovább és néhány év múlva újra tekintélyes föliratos anyaggal lép föl, melyet az Arch. Közlemények 1876. és 1877. évfolyamában közölt a X. és XL kötetben. A következő nagyobb szabású munkája 1874-ben látott napvilágot; czime : „Régi falképek Magyarországon." Ebben a művében, Ipolyi nyomdokain haladva, Rómer 102 templomnak falfestményeiről szól, melyeknek nagy részét ő fedezte föl és ismertette meg a nagy közönséggel. Rómer, mint föntebb láttuk, már tanuló korában és később is rendszeresen gyakorolta a rajzot, kellőleg kezelte az ecsetet is és igy mint jeles szakértő nemcsak hü és pontos leírását adja a templomi képeknek, hanem szakszerüleg meg tudja bírálni ; sőt sok helyen, ahol csak lehetséges, összehasonlítja azokat a rokon külföldi vonatkozású képekkel, s így művét annál teljesebbé, becsesebbé teszi. A képeknek tárgya többnyire bibliai, de elég gyakoriak az ősmagyar időben különösen tisztelt szenteknek, főleg magyar szenteknek, ezek között is leggyakrabban a kiválóan hős, lovagias szent Lászlónak életéből vett jelenetek, melyek azonos fölfogásban, rokon modorban készültek. Ebből Rómer méltán egy előmintának létezését és változó színezés és kivitel szerint egyes vidékeken szereplő magyar festészeti iskolának fönnállását tételezi föl. Ilyent a meglevő anyag szerint kettőt különhöztet meg az országban : egy nyugoti, Aquila mester iskoláját és egy északkeleti, szathmárit, melyeknek papi és világi tagjai, kik ismerték a régi hazai hagyományokat, készítették a környék templomainak festményeit a XIII—XIV. században. A képek mellett nem feledkezik meg Rómer az érdekesebbeknek mutatkozó templomokról sem, adja azoknak alaprajzát, kiváló építészeti részleteit, történelmét, szóval mindazt, ami műtörténetileg valóban megörökítésre méltó. A sok kisebb-nagyobb czikke mellett, melyek a hazai régi templomokról, téglaépítészetről, fatemplomokról szóltak és különböző folyóiratokban láttak időnkint napvilágot, 1876-ban ismét más 107 régi, a tudományos világban nem ismert hazai templomnak leírását adja az Arch. Közlemények X. kötetében, melyeket az ország különböző részeibe tett utazásai alatt gyűjtött össze. 1875-ben pápai fölmentéssel kilép Rómer a szent Benedek-rendből és volt tanítómestere, Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök veszi föl saját egyházmegyei papjai közé. Ugyancsak Ipolyi előterjesztésére 1876-ban megkapja a jánosii czimzetes apátságot, amelynek régi, rozzant román templomát Rómer födözte föl egyik gömörmegyei útjában, ő irta meg történelmét és végre közadakozásból, leginkább pedig sajátjából Storno Ferencz hires műépítész tervei szerint díszesen, stilszerüleg helyreállíttatta. A praehistoria emlékei iránt Rómer, mint a természetrajznak volt tanára, mindig kiválóan érdeklődött ; a Nemzeti Múzeumnak ilynemű kisded gyűjteményét őrsége alatt folytatott rendszeres ásatásaival is egyre gyarapította 3