Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

286 kiadását, most záradékul illustrált kiadásban fogna megjelenni Shakespere életrajza Rónay Jáczinttól, a ki adatainak legnagyobb részét még Angliában gyűjtötte össze. Még Rónay életében tervezték ezt. A családtól nyert értesülés szerint ez ügyben többszöri levélváltás is volt Ráth Mór és Rónay között, de az utóbbinak bekövetkezett halála miatt akkor nem történt meg. Ráth Mór közöl is a levelek közöl kettőt, közli egyúttal Rónay előszavát is az életrajzhoz. Ráth ugyan határozottan igéri, hogy a mű legközelebb meg fog jelenni, de ez is csak terv maradt; mi okozta, hogy nem adta ki, azt nem sikerült megtudnom. A mű különben megjelent a Naplótöredék VIII kötetének függelékeképen. Rimely Károly: Capitulum insignis Eccliae collég. Posoniensis, 1880. cz. műve 248. lapján a pozsonyi prépostok közt utolsónak közli Rónay életrajzi adatait néhány sorban. Szöllösy Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia összes szerzetesrendeinek stb. cz. művének 98—100. lapjain sorolja fel elég kimerítően és hibátlanul Rónay J. irodalmi műveit. 1906. Szinnyei József, Magyar irók élete és munkái czimü műve XI. k. 8. füzetében 1148—1156. 11. adja elő Rónay J. életét és működését. Több, megegyező hibából ugy vehető észre, hogy Szinnyei egyik forrása a MoenichVutkovics-féle munka volt. Sok állítása téves, több adata megbízhatatlan. Igy azt állítja, hogy Rónay a gymn. öt osztályát szülővárosában végezte, a költészetit Esztergomban. Igazában pedig ugy van a dolog, hogy valamennyi osztályt szülővárosában végezte ugyan, de a II. humoniorát, vagyis az utolsó osztályt Esztergomban megismételte. Téves az az állítása is, hogy Egressy lapjába 57 levelet küldött, mert tényleg 66 levél volt. Művei felsorolásában hibásan állítja, hogy 7546-ban jelent meg a Hazánkban a koponya- és arczisme cz. értekezése; mert a Hazánk 1847-ben indult meg; első czikkei a magyar jellemről szóltak. Az arczismével 1848. I. félévben foglalkozik. A Koponyaisme tulajdonkép akadémiai székfoglalójának második, a Társalkodó szerkesztőjétől önként adott czime. — A Pesti Naplóba nem 66, hanem 87 levelet irt. — Szinnyei szerint a Pesti Napló ismertette 1887. évf. 137. számában Mária Valéria neveltetése czimen Rónay működését, de nem említi meg, hogy tulajdonkép a Neue Freue Presse czikkének az ismertetése ez; e helyett felemlíti, hogy a Bpesti Hirlap is átvette a czikket; ő csak a 137. számot említi, pedig a Bpesti Hirlap két czikket irt Rónayról; 123. sz. mint a trónörökös tanárával foglalkozik, a 137. sz. pedig mint M. Valéria nevelőjével; a czikk egyúttal azt is jelzi, hogy német szerző után közli ismertetését. — Szerinte a Fővárosi Lapok 1892. 99. számában jelent meg Rónay levele Ráth Mórhoz, munkái kiadása érdekében. Erre nézve 1. a fönnebbi észrevételt a Főv. Lapok megfelelő számára nézve. Tévesen állítja, hogy 1869. márczius 15-én választották meg képviselőnek; igaz, hogy akkor is, de először 1867-ben. Az akadémiai Értesítő négy évfolyamát szerkesztette 1867—70. Ide szövi közbe ezt a czimet: Az akadémia