Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

287 rendeltetése — ugy hangzik, mintha ezt a czikket Rónay irta volna az Értesítő valamelyik számába. Egyik évfolyamban sem találtuk; Rónay sem emlékezik meg róla. Nagyobb munkáinak felsorolásában a következő adatok hibásak: A Fajkeletkezés Pozsonyban jelent volna meg 1854-ben, második olcsóbb kiadása 1866-ban; mindkét adat Petrik könyvészete után van felhozva. Kézirati munkáit ugy sorolja föl, mintha egyesek most is megvolnának. Pedig a bölcselet történetének kézirata nincs meg; nincs meg, mert nem is volt soha magyar nyelvtana angol nyelven. A lélektan természettani rendszere (nem pedig Szinnyei szerint: a természettani lélektan rendszere) 5 kötetben volt meg, de az elsőt megsemmisítette; így van most csak 4 kötet. Shaekspere életrajza pedig megjelent jórészben a Reformban s teljesen a Napló töredékei VIII. k.-ben. Hibásan hivatkozik Szinnyei könyvészete a Magyar Sión 1886. évf. 844. lapjára, mert nemcsak ott, hanem az egész évfolyamban sincs szó Rónayról. Ép így hibás a Századokra való hivatkozás is: 1892. évf. 117. lapján nincs szó Rónayról. A honvédmenház könyve, szerkesztette Tóth Kálmán, 1870. A 150—151. lapon van Rónay J. másfél lapnyi terjedelmű czikke: Az első magyar katonai tanoda. A londoni iskola keletkezését, czélját ismerteti ; közli a hallgatók névsorát, de uj adat nincs benne. Az Irodalomtörténeti közlemények 1898. évfolyamában közli Rónay Jkét levelét Döbrenteyhez 1846-ban. Az akadémia levéltárában két levele van Aranyhoz 1869. iul. 31. és 1869. aug. 10. A Hajnal-albumban 1870-ben arczképe jelent meg. Sturm Albert: Országgyűlési Almanachjában 1877—1892. Budapest, a 152. lapon van megemlékezés Rónayról. A Bpesti Közlöny 1869. 62. I.-ban is volna szó R.-ról. Ez azonban tévedésen alapszik. Zelliger Alajos, Egyházi irók csarnoka, 1893. 442. sz. életrajza van. * A Életrajz 15. lapján ezt állítom: „34. Elementa linguae graecae; kézirat egyik londoni tanítványa számára. Elveszett. Naplótöredékében említi." Tévedtem, a mű megkerült, ki volt kölcsönözve. A kis mű 16-rétü 126 lapból áll. Zöld bőrbe van kötve, aranymetszéssel; czimlapja gyönyörű Írással: „Elementa Linguae Graecae. Dr. H. Rónay. Londini, 1855." Az első lapon Isokratesből vett mondat van jeligekép. A görög nyelvtan 108 lapot foglal el az ő kis, gömbölyű, szép betűivel irva. Magában foglalja röviden az egész görög nyelvtant. Hozzáértők véleménye szerint különösen sokat érnek s még ma is tanulságosak áttekinthető összefoglalásai. A hangtani jelenségeket s az egyes grammatikai typusokat pontosan és szabatosan határozza meg. Előfordul egy-egy tollhiba; nem csoda; hisz inkább emlékezet-