Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

151 toztatta az órákat, a mi aztán Rónay más órabeosztásában okozott bajt, de a magyar nyelvért ezt is megtette. A herczegnő komolyon tanulta a magyar nyelvet, s midőn már némi haladást tett, ha nem volt is Londonban, gyakorolta a nyelvet, a mennyiben levelet irt Rónaynak s ő aztán kijavította a hibákat. A herczegnő 1861-ben Magyarországba jött egyes főrangúak látogatására s midőn Rónaytól elbúcsúzott, azt kérdezte, mit tehetne érte hazájában? Rónay azonban semmit sem kért. Midőn pedig a herczegnő visszaérkezett hazánkból, azonnal hivatta Rónayt, s egy óráig beszélt vele Magyarország szépségeiről ; el volt ragadtatva a magyar vendégszeretettől, de a magyar viszonyokról bizony édes keveset tudott; pedig Rónayt ez érdekelte volna legjobban. Álljon itt mutatványul egyik, magyarul irt levele: ,1862. márczius 3-án. Kedves Rónay ur. Sajnálom, hogy itt oly kevés időm nekem magyarul írni, mit oly igen szeretek. Visszatérünk Lilleshallba kedden, 8-án s ott remélem több időm nekem lesz. Tegnapelőtt levelem nekem volt a gróftól (Széchenyi Bélától) mindig neki a dolga sok. Sajnálja, hogy nem lehet most jönni, nem lehet a mostani zavart időkben elhagyni a hazát. — Éljen boldogul, maradok tisztelettel Stafford Anna. Trentham, Staffordschire." „Hasonló, néha jobb, néha gyengébb leveleket irt magyar nyelven a herczegné s tanításom e hó folytán abból állott, hogy az elkövetett tévedésekre figyelmeztettem. — Ki tudja, hány magyar hölgy van a hazában, kik még ugy sem irják azon ország nyelvét, melyet őseik vérrel szereztek, s melynek javadalmai után most oly kényelmesen járja az uri élet." — Naplótör. III. 203. 1866-ban lefordította a Szózat három híres verszakát: Az nem lehet stb. A második versszakot igy fordította : Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Yet come it must, yet come it shall A better hour (which) after Ardent prayers from the suffring Of a hundred tliousand lips. Ugyancsak ezidőben (1859. vége felé) lettek tanítványai Kossuth fiai is, a kik elvégezték ugyan már egyetemi tanulmányaikat, de atyjuk tökéletesíteni akarta őket a latinban, a melyre a magyar embernek még nagy szüksége van. Rónay az esti órákat áldozta erre, bár ez is nagy fáradtságába került, de szívesen megtette az eszes fiuk érdekében. Midőn ez ügyben első izben látogatta meg Kossuth Rónayt hosszasan elbeszélgettek, Kossuth e szavakkal vált el: „Sajnálom, hogy előbb nem ismertem." Az oktatást Rónay pontosan végezte; nemcsak a kitűzött időt fordította rá, a fiuk érdekében többször szívesen meg is toldotta. Kossuth Lajos hálából aranytollat adçtt át Rónaynak e felirattal: Kossuth Rónaynak emlékül, 1861.