Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

100 Az orosz jellemzése is elég találó, de főleg általánosságban marad; korában a jellemzés egészben találó lehetett, de ma már nem áll minden tekintetben. (153.) Ugyanaz áll a spanyol jellemzésére is; mindkettőben csak rövidesen sorolja föl az egyes testi és lelki tulajdonságokat. (160.) A nö és férfi cz. czikkét: Milyen a nő? czim alatt majdnem szórólszóra közölte a Hazánkban. A két lény közt való különbségnek úgy fizikai, mint psychologiai vonásait elég mélyelmüleg fogja föl, helyesen csoportosítja s hiven állapítja meg a belőle folyó következményeket. A nőt nem tartja képesnek komolyabb munkára; ez a tévedés közös korával; a nőemanczipáczió kérdését meg sem említi; a nő hivatását azonban helyesen korlátozza a családra, a kedélyre és szivre. (178.) Az életkorokról szóló tanulmány nagyobbára most is megállja helyét. A 7-es szám sokszor képez fordulópontot életünk folyamán, s egyes fiziologusok még most is állítják, hogy az ember szervezete hét évenkint átalakul. A magzat foganása és életének kérdése, azaz a lélek egyesítése a testtel, most is ugy van megállapítva. A magzat e szerint lelkes lény s az anyának akkor már lelkiismeretben kötelessége rá vigyázni úgy, mintha élőlény volna. A gyermekkor hét évig tart; szépen és pontosan rajzolja meg e korban a gyermek testi és lelki fejlődését, ez utóbbinak, különösen beszélő képességének fejlődése nem teljesen helyes megfigyelésen alapszik. Helyesen veszi észre az érzelem világának fejlődését; a fiú és lány közt való különbséget, érzeményei hamar változnak, gyorsan átidomulnak. Igen szépen jellemzi a gyermeki félelmet; fél a múlttól is, de még sem annyira, rendkivüliségével meglepi s azért tetszik neki; a jövőtől való félelme ellenben sokkal mélyebb és határozottabb. Szépen jellemzi a gyermekben az utánzás és a játékszeretet kifejlődését. Az ifjúkor két részre oszlik: 7—14, 14—21-ik évig. Mindkettőben szabatosan rajzolja a testi fejlődést és átalakulást, az idegek erősbödését s a nemi serdülést, — s mindennek hatását a lélekre. Művészileg jellemzi a serdülő kort a két nemben ; bizonyos ellenszenvet mutatnak egymás iránt; a fiú a leányt gyöngesége miatt gyávának, a leány a fiút merésznek s durvasága miatt vadnak tartja; s ép azért szakad meg köztük a közlekedés, — e veszedelmes korban nagyon helyesen és szerencsésen. Érdekesen kiséri figyelemmel az ifjú lelki világának fejlődését. Benne a képzelet az uralkodó; ép azért, mert nem is csalódott, mindent lehetségesnek tart, tehát merész. Lassankint minden törekvése komolyabb lesz: értelmi működése szabatosabb, érzelmei higgadtabbak, még játéka is komolyabb. — Találóan rajzolja a fiú és leány között való különbséget s nagyon helyesen veszi észre, hogy a nőre inkább kell vigyázni, mint a fiűra ; mert a nőben minden inkább a szivre hat, a férfiúban az értelemre; s ha szivén sebet ejtenek, az örökre megérezhető. A férfiúságot is hiven rajzolja testi, lelki fejlődésében, értelmi és okozati világában, röviden és helyesen tüntetve föl a négy korszak fokozatos különbségeit. Ép ilyen a