Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

101 hanyatlás korszakának: az öregségnek, vénségnek, aggságnak jellemzése, bár nem igen lehet e korokat különösen évek szerint oly pontosan elkülöníteni. (221. lap.) így szélesbült folytonosan Rónaynak munkaköre, szaporodtak művei. Fogadását, mely szerint minden évben valami hasznos művel fogja gazdagítani irodalmunkat, pontosan meg akarta tartani. A hirlapirás könnyebb felfogásű közönségének ízlése bírhatta ezután rá, hogy két, akkoriban nagyon divatos ágával foglalkozzék a lélektannak: a koponya- és arczismével. Első értekezése a Hazánkban jelent meg, 1847-ben, 11 számban (133—8; 140, 142, 147, 150, 153.) ily czim alatt: Miről lehet az embereket megismerni? Nem fogadja el Gall és Combé hypothesisét, — bár akkoriban még nagyon divatos volt, a mit az is mutat, hogy. épen a czikkek megjelenése közben adta ki Szárics fönnebb említett müvét. Mindemellett ő is ez eszmék körül forog. A koponyának, illetve az agynak három részét különbözteti meg. Az első rész fejlettségéből kiváló szellemi tehetségekre lehet következtetni; a középső részből könnyű érzelemre és kedélyre; a hátulsó részből szilárd akaratra. Bizonyítékokat az életből, első sorban az állatvilágból hoz föl. • A férfi és nő között ez a különbség csak abban van, hogy a férfiban inkább az első rész, a nőben a középső rész van kifejlődve! A kiváló emberek köréből is hoz föl egyes példákat : Napoleon, Talleyrand, Schiller stb. aztán legvégül egy néger és grönlandi nő agyát. A koponya és agy, illetve az agy említett részei között szoros kapcsolatot igyekszik megállapítani. így azt állítja, hogy ha a gyermeket feltünőleg gedélgetik az anya és a nőtestvérek, akkor inkább az érzelmi tehetség fejlődik ki benne. Igazságkép mondja ki aztán, hogy végre is a nagyobb fő mindig több szellemi tehetséget mutat; tetszetősség tekintetében pedig a főnek a testtel arányosnak kell lennie. Egymás után jellemzi aztán a háromféle agyfejlödésü egyéneket, mindegyikről kiemelve, hogy ezen vagy azon állásban, vagy mint férj és nő, milyenekké válnak? Az egésznek természetesen nincs igazi tudományos alapja, mert nem tapasztalati megfigyelésen, hanem önkényes föltevésen alapszik, a melyből aztán a képzelet s egy kis lélektani ismeret segítségével vezették le az e tárgygyal foglalkozók minden következtetésöket. — Habár el kell ismerni, hogy Gall elméletének alapjában van némi igazság, mert hisz az ujabb psychologia tényekkel bizonyította be, hogy egyes lelki működések az agyvelő bizonyos részeivel szoros kapcsolatban vannak, Gallnak nem voltak rendelkezésére elég számmal példák, még kevésbbé eszközök, a melyekkel tételeit megvizsgálhatta, megbizonyíthatta volna. Az agyvelő és idegrendszer tüzetes vizsgálata helyett tisztán a külső után indult, a mely igen sokszor bizonytalan és felszínes volt. Innen van, hogy komolyabb bölcselők alig vetettek rá ügyet s innen van, hogy sem a lélektanra, sem a physiologiára nem gyakorolt nagyobb befolyást. Ezt a hibáját kûlônbçn Rónay is észreveszi e czikksorozatban ; tiltakozik is ellene,