Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

99 Ezután az egyes osztályok jellemzésére tér át. A főnemes és nemes első sorban a katonáskodással foglalkozott, azért nem törődött azután sem a tudománnyal, sem a művészetekkel, sem a kereskedéssel. A birtokos nemesnek is megvannak kiválóságai, megvannak rosszoldalai is; szintén sokat katonáskodott; mellette legtöbbet a joggal foglalkozott; szeretett pörölni; de nem szeretett tanulni; a mint ez a fiatalságon most is meglátszik. Áttér az iparos osztály jellemzésére s kiemeli sajátos helyzetét különösen a magyarral szemben; részletesen jellemzi a földművest, majd pedig mesteri rajzokban állítja elénk az egyes magyar típusokat : a csikóst, juhászt, kanászt. Végül pedig igen szépen jellemzi a magyar nőt. — Az egész mű még manap is irodalmi értékű, mert bár egyes részeket talán lehetne változtatni és kiszélesíteni, de lényegében teljesen híven találta el a jellemvonásokat; csoportosításai szemléltetök, előadása élénk, szabatos. Csodálni való, hogy Hermann Ottó legutóbb megjelent szép munkájában még csak nem is hivatkozik rá, pedig sokat tanulhatott volna tőle, többet, mint önkényesen fölvett u. n. őstipusaitól. (132.) A német jellemzésében főleg a klasszikus irókra: Caesarra és Tacitusra támaszkodik s az ó-kori írók jellemvonásait elég hiven találja meg az újabbkori németben is; itt főleg a Kant, Berghaus, Carus, Guthrie munkái a föforrásai. A német jellem mélázó, gondolkodó természetéből magyarázza, hogy bölcselkedésre hajlandó. Elismeri munkásságra való kedvét, komolyságát, alapos vizsgálódását; ebből azonban viszont az következik, hogy az életben sokszor nem tud a viszonyok fölé helyezkedni. Nagyon szereti a rendszerezést, s ezért sokszor feláldozza a lényeget; szereti a rangot és dicsőséget is. A német nő szelid, egyszerű, szerény és házias. (143.) Az olasz jellemzésében föforrásai az említetteken kivül Winkelmann és Jagemann. A mint emlékeiben a rom mellett sokszor nagyon közel van a gyönyörű palota, úgy az életben is a vagyonos mellett nagyon közel van a koldús Az olasz külsejében sokat megtartott a régi római nemes büszke arczéléböl s magatartásából. Hamar felindul, s indulata nem lobban el, könnyen lesz szenvedélylyé. Ha csak lehet, kerüli a munkát; inkább koldul, mint dolgozik; innen van, hogy sehol sincs annyi lazzaroni, mint Olaszországban. A sértést soha sem feledi, mindig kész a boszúra. Indulatos természeténél fogva szereti a nyilvános mulatságokat; hiúságánál fogva szeret többnek látszani, mint a mennyi a valóságban. ítélete éles, esze elég mélyreható, de inkább a képzelet vezeti, mert az érzelem és képzelet uralkodnak rajta; ezért tűnik ki a művészetekben. Sokat ád a külsőre igy van vallásosságával is; itt is megelégszik a külsővel. A brávók azelőtt nagy szerepet játszottak, a gondolások is; de most már változtak a viszonyok (149.) — Alapjában helyes, de kissé rövid jellemzés, szeretnők ha mélyrehatóbban és részletesebben adta volna a jellemvonásokat; ugyanezt mondjuk a még következő két jellemzésre is.