Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1905
61 az első növendéket: John Rhodes orvostanhallgató volt ez, a kit a latinra és görögre oktatott, főtekintettel az orvostan elnevezéseire. Ez annyira megkönnyítette helyzetét, hogy lemondott a hirlapi levelezéseiről, a mit különben soha sem teljesített szívesen ; s innentől fogva tisztán a tanításnak és tanításból élt. Hogy szük viszonyok között élhetett, nyilván látjuk abból, hogy 50 font, azaz 500 írt jövedelme volt, de mégis megélt minden segítség nélkül — Londonban ! — Tanítványai nemsokára nagyon is megszaporodtak. Thaly Zsigmond, komáromi mérnök-alezredes, avval a tervvel állt elő, hogy a fiatal tisztek tovább képzésére katonai iskolát kellene nyitni s legjobb volna, ha Rónay vezetné s irná meg a könyveket. Rónay szabadkozott, de végre is vállalkoznia kellett rája. Igy készültel: „A mértan, ideiglenes sáncztan, s a tábori hidászat és utászát alapvonalai német és franczia tankönyvek nyomán." 1 Ezt használta kézikönyvül Thaly ; a mértani és rajzot pedig Rónay tanította. Igy keletkezett az első magyar katonai iskola Londonban a Newmann-Street 23. sz. házában. A katonaiskola tagjai a következő (1852.) évben vizsgálatot állottak; több tábornok is résztvett a vizsgálaton : Kmety Gy., Juhász alezredes, Gelics R. őrnagy. A vizsgálat jól sikerült, mert egy sem volt, a ki komoly szorgalmat ne tanúsított volna. A vizsgálat után mindegyiknek bizonyítványt adtak, hogy az életben, különösen esetleg Amerikában fölhasználhassák; a növendékek száma 27 volt. Rónay tehát benne volt a tanításban, akár Győrött tanárkodása idején. Rhodes orvostanhallgató is sikeresen kiállta a vizsgálatot; s ennek össze1 A kéziratban maradt műnek a czime : Mértan, sáncztan . . . három heti. gyors zaklatott munka a számkivetésben. A Scriptores ord. st. Benedicti igy adja a czimet : Mér-, sáncz-, ut- és hidtan. Honnan vette, nem tudom. A megmaradt kézirat nagyon hiányos. Negyedrét lapokra volt irva, de csak az oldalnak a felére. Rónay később ugy látszik megbánta, hogy e tárgygyal is foglalkozott, azaz, hogy nem elégítette ki a mü s részben megsemmisítette, a mennyiben a behajtáson belül elvágta a lapokat ugy, hogy a szöveg is mindenütt meg van rontva. Ezért nem lehet róla tüzetes bírálatot mondani. Mindemellett tájékozásul közöjük a rövid tartalmat. Mértani előismeretek: I. Fejezet. Mértani nagyságok. II. Fejezet. A vonalakról általában. A körről. A háromszögekről. A háromszögek egyenlősége. Az egyenlően futók vagy parallélák. (Közben hiányzik pár lap.) VI. Fejezet. Gyakorlati megfejtése némely mértani feladatoknak az eddig mondottak nyomán. A sokszögekről, a négyszögek különféle idomairól. A háromszögek főtulajdonságairól. VII. Fejezet. Az aránylagos vonalakról. (Néhány lap hiányzik.) IX. Fejezet. Némely feladatok megoldása az eddig mondottak nyomán. X. Fejezet. A róna (sík) területek tulajdonságai, a) Terület mennyiségéről, b) A terület fekvéséről. XI. Fejezet. A testekről. Kúp, golyó, hasáb, gúla. b) Kiszámítása a testek béltartalmának. A többi rész hiányzik. Az eddigi rész terjedelme 48 lap, ugy véve, hogy a páratlan számú lapokon van a szöveg, a párosokon pedig az ábrák. Előadása, a mennyiben a megrongált lapokbói kivehető, világos és szabatos; egyes műkifejezéseit külön említjük meg az ő szótárában. — A következő lapok áttérnek a hidászaira s általában a hadi dolgokra. A második szakaszszal kezdődik; mi volt előtte, általános tartalomjegyzék hiányában nem állapítható meg. — Második szakasz. Munkaszerek. I. Fejezet. Megismertetése azon munkaszereknek, melyek csatatéri erődítésnél használtatnak. A 34. szakaszocskával kezdődik, az előtte levő rész tehát elég terjedelmes lehetett. Az alsóbb czimek a
