Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1905

7 szerű rendben ; ez azonban nem hat zavarólag az olvasóra ; ellenkezőleg az esemény vagy személy sokkal jobban kidomborodik lelkünk előtt. A négy utolsó kötet az udvari nevelősködéssel foglalkozik, s ép ezért az udvar engedelmével adható csak ki. E részekben is sok érdekes adat van az udvari életre, a politikai helyzetekre, főleg pedig a királyi család belső életére s a kis főherczegnő nevelésére vonatkozólag. E kötetekben is fölvette, mint az előzőkben az egyes, általa vagy róla irt hirlapi czikkeket, saját felolvasásait, sőt az udvari életére nézve másoktól irt közleményeket is. Nagyon helyesen ; igy legalább magának volt módjában kijavítani az esetleges hibákat. A VIII. kötetbe fölvette a Shakespeareről irt értékes, bár befejezetlen tanulmányát is, habár ez már részben megjelent a Reformban. Az egész Naplótöredéken keresztül húzódik az érzelmességre hajló, gyengéd és szeretetre méltó lelke, mely ítéletét mindig mérsékelte. S mivel később fogalmazta meg, lassan-lassan átment a szelid, húmoros felfogásba, a melytől saját személyét, cselekedeteit sem menti föl. Mindenütt telve van mély értelemre valló, eredeti észrevételekkel, ugy a tanügyre, mint a közügy és politika minden részére, s mint emiitettük, a legkiválóbb embereket is sokszor egyetlen vonással is kitűnően állítja elénk. Politikai felfogása a legtisztább nemzeti öntudatból és önérzetből fakadt, de menten minden elfogultságtól. Jól ismerte nemzete hibáit a múltban és jelenben s jól tudta, hogy haladása csak a hibáktól való megszabadulás és a műveltségben való elöhaladás árán lehetséges. Nincs hangjában semmi hizelkedés, ha a hatalmasokról szól is, nincs benne meghunyászkodás, ha fejedelme előtt áll is; mindig az önérzetes férfiú áll előttünk, a kit egyenes tiszta jelleme, saját mukájával kivívott önbecsérzete nem kényszerít sem hízelgésre, sem cselszövésre. A férfiasan teljesített kötelesség szavát érezzük minden sorában. Azt hiszem tehát, hogy a történetíróknak teszek jó szolgálatot avval, hogy müveinek felsorolása után e nyolcz kötet tartalmát is közlöm a fejezetek czitnei szerint.Ugyanez okból tartom czélszerünek felsorolni Rónay irodalmi hagyatékát is, hogy azok, a kik majd e kor történetével, egyes nevezetesebb alakjainak életével foglalkoznak, az esetleg érdekes adatokat felhasználhassák. Kéziratban maradt munkáit alább, összes müveinek összeállításában fogom felemlíteni; hasonlókép az egyes lapokból kivágott s négy kötetbe összefoglalt czikkgyüjteményeit is. Felsorolom azonban e helyt mindazon iratokat, a melyeket végső akarata értelmében halála után a rend vett át. Ez iratok két, vörös chagrin-bőrbe kötött s kulcscsal elzárható tokban, s négy, szalaggal átkötött csomóban vannak. Egyes levelek, különösen a menekültekkel váltottak, sokszor érdekes adatokat foglalnak magukban. Kedves kötelességet teljesítek, midőn e helyt is hálás köszönetet mondok t. Hellebrant Árpád úrnak, a m. tud. akadémia könyvtártisztjének, a ki a kért adatokat szives készséggel bocsátotta rendelkezésemre ; tek. Lausch-