Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1904

I2Ó egyaránt ajánlotta mind a hármat, mert bő ismeretekkel rendelkeztek, több nyelvet beszéltek s feddhetetlen életűek voltak.

1 A revizori teendőket időközben Kozits István végezte helyettesként.

2 A király a fölterjesztettek közül az első helyen jelölt Verner Józsefet nevezte ki 1828. febr. 29-én.

3 Verner 1834. február havában egyetemi tanári széket nyert Pesten, de julius végéig megmaradt győri hivatalában. Távozta után helyettesként Bresztyenszky Béla működött, majd 1836. okt. 11-ikén (30317. sz.) megkapta kinevezését.

4 1838. február végéig viselte e hivatalt. Utána a főigazgató Maár Bonifácot bizta meg a könyvbirálói teendőkkel. Ketten, Maár és Stanke Leánder folyamodtak ez állásért. A főigazgató Maárt ajánlotta 20 évi sikeres tanári működése, érettebb kora s nagyobb tapasztalata miatt s mivel ideigleni működésében is bevált. A király 1839. jan. 22-ikén (3348. sz.) Maár Bonifácot nevezte ki.

5 1843. nov. 11-ikén beadta lemondását, mit avval okolt meg, hogy igen so"k volt a dolga, az érte járó fizetés pedig aránytalanul csekély. A helytartó-tanács elfogadta a lemondást, de avval a kikötéssel, hogy mig más nem lesz, addig ő viszi az ügyeket. Majd 1844. február 13-ikán Csatskó Imrére bizták a helyettesítést.

6 Végleg is Csatskó Imre nyerte el s viselte 1847. okt. 19-ig, amikor Győrből eltávozott. A helyettesítéssel a főigazgató Stanke Leándert bizta meg. Stanke nem sokáig viselte e hivatalt. A Kovács Pál, orvos és jónevü iró szerkesztette Hazánk cimü győri kereskedelmi és szépirodalmi lapnak 1847. dec. 21-ikí, 151. számában egy cikk jelent meg, mely egy pozsonyi esetből kifolyólag a katonaság brutalitása ellen kel ki. A helytartó-tanács e dologról értesülvén, úgy gondolkodott, hogy Stanke könyv- és lapbirálónak ezt a cikket nem volt volna szabad sajtó alá bocsátani s ezért állásától fölmentette és a helyettesítéssel Simon Zsigmondot bizta meg. Simon Zs. elfogadta a megbízást, de csak kelletlenül, mert rögtön beadta abbeli kérvényét, hogy őt „gyengélkedő egészsége miatt eme terhes hivataltól mielőbb mentsék föl". De nemcsak Simon mutatta ki méltatlankodását a Stankén elkövetett sértés fölött, hanem az egész tanári kar is. Egy tanár sem pályázott az üres hivatalra. Stanke esete a főigazgatót is bántólag érintette s azt ajánlotta a helytartó-tanácsnak, hogy „eme terhes és becsület veszélyeztető hivatalt legjobb lesz az akadémiától elválasztani és önállóvá szervezni". Mivel nem akadt pályázó, a népszerűtlen hivatal továbbra is Simon Zs. nyakán maradt. 1848. márc. 14-én egy cikk érkezett Pozsonyból a Hazánk-hoz, mely a bécsi forradalmat, a pozsonyi polgárság és ifjúság politikai mozgalmát és tüntetését irja le izzó hévvel, s — hibásan — azt hirdetve, hogy az országgyülés a sajtószabadságot törvénybe iktatatta, arra tüzeli Kovács Pál » 1827/8: 33. és 62. — 2 U. 0. 61. — 3 U. o. 141. — 4 1833/4: 289. és 1836/7: 57. 5 1837/8: 275. és 1838/9: 156. — 6 1843/4: 42. és 169.