Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

24 törvényeket; elő kell adni a hadügyi, társadalmi, politikai, földmivelési, ipari és kereskedelmi alapismereteket s végül be kell mutatni a nemzet­közi, főleg a szomszédos népekkai fennálló jogviszonyokat. 1 Mindennek végrehajtására az alábbi tantárgyak és tanterv szolgáltak eszközül. 1. A bölcseleti karon. Az 1-ső évi tanfolyamon : 1. Az elméleti böl­cselettan (philosophia theoretica), mellőzve a fölösleges meghatározásokat, felosztásokat és kérdéseket. Részletesen az eljárás ez : a) a logikában különösen tárgyalandók az anyag feltalásának módja, a történeti igazság megállapításának szabályai, az értelmezés és bebizonyíthatóság jelei ; b) a metafizikában tüzetesen kifejtendők a szükségkép létező, eshető, meghatározott és meg nem határozott dologról (de ente necessario, con­tingente, determinato et indeterminato) szóló ismeretek és elméletek, továbbá a teremtett dolgok célját vagyis a teleologiát ismertető tan ; a lélek megismerő és vágyakozó tehetségei, melyekből a lélek erkölcsi és eszthétikai miveltsége fejlődik. 2. Magyarország oknyomozó története. Kellő bevezetés után meg kell ismertetni a magyar nemzet eredetét, intézményeinek főbb fejlődési moz­zanatait, ezek okait és hiteles kútfőit. E tantárggyal, valamint az egye­temes történelemmel kapcsolatban igen ajánlatos az oklevél-, cimer-, érem­és pecséttanra, mint a történelem segéd-tudományaira kiterjeszkedni. 3. Tiszta mathézis (mathesis pura) vagy algebra a geodéziával együtt. A 2-ik évi tanfolyamon: 1. Elméleti és kísérleti természettan (physica theoretica et experi­mentális). 2. Folytatódik az elméleti bölcselettan (a metafizika), követi a gyakor­lati bölcselettan (ph. practica) vagyis az erkölcsbölcselet (morum philo­sophia). Ez utóbbiban föl kell ölelni az egyetemes, ethikai és aszketikai bölcseletet, melyek közül az első az erkölcsi igazságok egyetemes alap­elveit, a második a lelkiismeret Ítélőszéke elé tartozó kötelmeket állítja a tanuló ifjak szeme elé, a harmadik pedig az erén}' gyakorlásának s a bün elkerülésének eszközeit és utait jelöli ki. 3. Alkalmazott mathézis (mathesis applicata, mixta). E tárgyak taní­tásában főleg oly ismeretek közlésére kell súlyt helyezni, melyeken a természettan alapszik, vagyis a sebesedő mozgás (erő) fokozataira, a nehézkedés elméletére, a vonzódás törvényeire Keppler szabályaiból le­vonva, az ingalengés és törvényeire, a lencsék és tükrök gyújtópontjaira. E tantárgy keretébe tartozik még a régi gyakorlat szerint és az 1807. 4106. sz. rend. értelmében a geométria, vizmütan (hydrotechnica) és épitéstan (architectura civilis). 2 1 Ratio 95. §. — 2 A mathézis tanításában akadémiánkon 1808-tól fogva a helytartó­tanács helybenhagyásával következő tanterv volt: az 1-ső évi tanfolyamon: algebra (math.

Next

/
Oldalképek
Tartalom