Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

I. AZ AKADÉMIA KÜLSŰ TÖRTÉNETE. 1. Az intézet, a főigazgatósági iroda és irattár, s a könyvbirálói iroda története. yőr városa részijén még 1806-ban is adósa volt abbeli ígéreté­nek, melyet akkor tett a helytartó-tanácsnak, mikor (1802.) az akadémiát Pécsről visszakönyörögte. A tantermeket ugyan annyira-mennyire fölszerelte, de a tanácsülés, a könyvbirálói hivatal s a főigazgatói iroda és irattár számára még mindig nem volt állandó és alkalmas helyiségekről gondoskodva. A főigazgató eredmény­telen sürgetései után a helytartó-tanács 1806. szeptember 6-ikán (17324. >/.) felszólította a városi hatóságot, hogy a főigazgatóval egyetértésben feleljen meg 1802-ben tett ígéretének. 1 Nehéz volt ezt teljesíteni, mert a közös épületben, mely egy részben a bencések gimnáziuma, más részben pedig a tanulmányi alap tulajdonát tevő akadémia osztályai számára volt lefoglalva, egyáltalán nem voltak fölös számú helyiségek. Átalakítással, bővítéssel kellett volna a hiányzó helyiségeket pótolni. Ez azonban nem történt meg, mert a főigazgatóból, a város kiküldött embereiből s a gim­náziumi igazgatóból alakított bizottság a gimnáziumi tanárértekezleti terembe — mely pedig úgyis csak a folyosónak elzárt része volt — zsú­folta össze a főigazgatói irodát és levéltárt. Itt tartotta a tanári kar a tanácsüléseket is, bár e tekintetben könnyű volt a bajon segíteni, mert az ifjúsági ünnepek számára fentartott diszterem (sala Academica) rendel­kezésükre állott. A könyvbirálói hivatalnak nem jutván hely az intézet falai közt, bérelt helyiségben, legtöbbnvire pedig az illető könyvbiráló tanár lakásán helyezték el ; idővel azonban megint visszavitték az akadémia épületébe. - így a város szép szerével megszabadult az akadémiát illető kötelezettségétől. Ezután az épületre vonatkozólag minden a már régeb­18056. évi főigazgatói protocolum 425. száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom