Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903
6 ben megállapított alapon folyt : az akadémiát a tanulmányi alap, a gimnáziumot pedig a bencés rend gondozta. 1 így mindjárt 1807-ben 357 frt 44 J/a k r t utalványozott a helytartó-tanács az akadémiai épületrész hiányainak és hibáinak pótlására és kijavítására.® 1807-ben magas látogató tisztelte meg az akadémiát. Ferenc király a budai országgyűlésre mentében április 4-ikét Győrött töltötte. Ez alkalommal nagy érdeklődéssel megtekintette a nemzeti (elemi) iskolát, az árvaházat, az orsolyiták intézetét s az akadémiát. Az őt üdvözlő főigazgatónak hasznos utasításokat s tanácsokat adott és különösen hangoztatta az ifjúság fegyelmezésének szükséges voltát. Mindezt kihirdették az ifjúságnak is, mit az »Vivat«-tal fogadott. Az akadémia nem sokáig folytathatta békeségben áldásos működését. Az 1809-iki francia háború súlyos csapást mért rá. Már május hó derekán panaszkodik a főigazgató a helytartó-tanácsnak irt jelentésében, hogy a tanuló ifjúság látva Győr városának védelmi állapotba helyezését, fél az ellenség közeledtétől s ezért egyre nagyobb számban hagyja el a várost. A helytartó-tanács azt felelte, hogy a tanulók távozását nem lehet megakadályozni, de amennyire megtehető, tartsák együtt őket s az előadásokat ne szakítsák meg. 3 Az események máskép döntöttek. A Győr alá rendelt nemesi inzurgens és reguláris katonaságunk a Xapoleontól Olaszországból saját támogatására Alsó Ausztriába parancsolt francia sereggel a szomszédos Kis Megvernél megütközve csatát vesztett (jul. 14.). A diadalmas francia had ezután Győr városát vette ostrom alá. Győr ellenállt, de kifogyva minden készletéből s nem segítve senkitől, junius 24-ikén megnyitotta kapuit az ostromlók előtt. 4 Mondani sem kell, hogy ily körülmények közepette teljes lehetetlenség a tanítás; ezért a főigazgató már előzőleg, junius 13-ikán megszüntette az előadásokat. Az ifjúság java része haza távozott ; 29-en inzurgensekként küzdöttek a Kis Megver mellett vívott csatában, 6 szép példát adva az utókor ifjúságának. A város feladása s a franciák bevonulása után nem kezdődhetett meg mindjárt az iskolázás. Az akadémia épületében nagy sérüléseket, károkat okoztak az ellenséges ágyúgolyók, bombák. Ezen csak lehetett volna hamarosan segíteni, de más gátló körülmények is álltak elő. Alig helyezkedtek el a franciák a városban, Paintner főigazgató Branischa akadémiai tanár kíséretében Narbonne francia kormányzóhoz és Lauriston fővezérhez fordult arra kérve őket, nyújtsanak oltalmi levelet az akadémiai ifjúságnak s ne engedjék az intézet helyiségeit lefoglalni. Szívesen meg1 A városnak, mint az előzményekből kitetszik, csakis saját Ígéretén alapuló kötelezettsége volt az akadémia irányában, de tulajdoni jogot hozzá sohasem kapott. Ezzel el van oszlatva „A győri kath. főgimnázium története" 338. lapjának 31—32. soraiban említett nehézség. — 2 1806/7. főig. protoc. 104. sz. — 3 1809. főig. protc. 258. sz. — 4 Paintner főigazgató diariuma. — 5 18089. főig. protc. 251. sz,
