Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

84 az 1851. 9105. sz. rendelet ellenére a II. osztályban 4, a III. osztályban 5 tanár működik, a mi a helyes nevelés elvével homlokegyenest ellenkezik. — A következő évi jelentések már magyarul, de nagyon röviden sorolják, föl a használt iskolai könyveket, s csak általánosan jellemeznek, mily kedvvel vagy sikertelenséggel tanulták ezt vagy azt a tárgyat. Ugyanígy találjuk ezt a következő években is egész 1867-ig; ép ezért csak egyes nevezetesebb mozzanatokat emelünk ki ez évekről. 1863-ban a főapát, a felsőbb hatóság felszólítására elrendeli, hogy az I o. vezetőtanára jövőre menjen fel a II. osztályba. 1863-ben újra rendelik, hogy a végjelentéshez kapcsolják hozzá az egyes nyelvekből végzett, fordított és elemzett darabokat ; a magyarból azonfölül a felsőbb osztályokban feladott tételeket. Ugyanez év május havában a felsőbb hatóság ismét sürgeti, hogy a természetrajz tanára vigye ki növendékeit természeti tárgyak gyűjtésére. — 1864 decz. 17-én pedig a H. T. 93,267. szám alatt Schiebinger Emil igazgatót a történelem, Fojtényi Kászont a latin, Stachovics Remiget pedig a görög nyelvtan tervezetének elkészítésével bizta meg. 1865. január 3-án az igazgató már fö terjesztette a történelem és latin nyelv tervezetét. Miért nem készült el a görög nyelvtan tervezete, mi lett a másik kettőnek a sorsa, — arról nincs tudomásunk. — Egész 1868-ig a jegyzőkönyvek egyformán vannak szerkesztve, lehetőleg szűkszavúan ; az igazgatói zárójelentéshez kapcsolt végjelentést is minden tanár maga irta rövidesen: mily eredménynyel tanulták a tárgyat, mennyit végeztek el stb. A felsőbb hatóság látván, hogy a tanári karok az értekezletek valóságos czélját szem eíől tévesztik, 1869. jun. 3-án a vkm. rendeletet adott ki, a melyben az értekezletek czélját igy határozzák meg: I. a tananyag módszeres beosztása ; a rokontárgyak anyagának egymással pontosan egybevágó részletezése; 2. az ifjúság haladásának részletes kimutatása. A rendelet aztán tüzetesen foglalkozik a kérdésekkel, a melyeket már az Entwurf is elég világosan állított a tanári karok elé, s a melyeket, mint láttuk, az 50-es évek vége felé elég szép sikerrel is igyekeztek már keresztülvinni. — Ha pusztán egy tárgyról volna is szó, — mondja a rendelet — az előzetes okos beosztásra akkor is szükség volna; még szükségesebb több szaktárgyban, a melyeket sokszor külön tanár tanít. Kívánatos tehát, hogy az egyes szaktanárok kölcsönös megbeszélés utján tájékozódjanak az egyes tárgyak részletes előadásáról. (Ez még most is csak jámbor óhajtás a sok értekezlet, jegyzőkönyv és módszeres jelentések daczára is!) E végből 3 értekezletet tart szükségesnek: a tanév első hetében: a karácsonyi és húsvéti szünet előtt. — A második czélra az osztályfői és tanári értékezletek vezetnek ; az előbbinek elnöke az osztályfő, az utóbbié az igazgató. A fősuly az osztályfői értekezletre fektetendő, mert annak kell tüzetesen foglalkoznia az osztálylyal, főleg a gyöngébb tanulókkal, vagy pedig azokkal, a kikre nézve a vélemények nagyon