Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

66 A következő években egyes tárgyak sorrendjében tettek némi változtatást; így 1854. febr. 2-án az algymn, természetrajzi tantervében azt a változtatást tették, hogy az I. osztályban az első félévben az emlősöket, a második félévben pedig a crustaceákat kellett tárgyalni : a II. osztályban pedig az első félévben a madarakat, a másodikban pedig a növényeket. A következő években sem fordult elő nagyobb változás; szerencsére, mert úgyis elég bajt okozott a könyvek hiánya, különösen a nemzeti irodalomból, nyelvből, történelemből és földrajzból, a melyeket hazai szerzőknek kellett volna megirniok. A bajokat természetesen legjobban növelte az, hogy a kormány folyton a német nyelvet akarta a nemzetre, illetve első sorban az iskolákra erőszakolni. A nemzetben és a tanárokban is a legnagyobb ellenszenvvel találkozott e törekvés s megindult a csendes, de ádáz küzdelem a német ellen s a magyar mellett, s az e korbeli tanárok és igazgató dicsőségére mondhatjuk, hogy szerencsés eredménnyel. A József-korabeli németesítésnek bevallott czélja az volt, hogy a németet ideiglenesen használják hivatalos nyelvül, mig a magyar kellően kifejlődik, hogy hivatalos nyelvvé lehessen, — s innen volt, hogy lelkes magyarok sem ütköztek meg rajta: — most az vala nyíltan bevallott czélja, hogy a nemzetiséget elnyomja s a német nyelvet tegye uralkodóvá. A nyelvkérdés tehát e korban egy volt nemzetiségünk, alkotmányunk életkérdésével. Érthető tehát az a nagy ellenszenv, a legmakacsabb ellenszegülés, a melyet a német nyelv ellen egyes igazgatók és tanári testületek — mint látni fogjuk — évek során át nagy kitartással kifejtettek. — A tanítás nyelvéül Győrött meghagyták a magyart, de a magyar nyelv és irodalom óraszámát nem külön vették, hanem a németével kapcsolatban. Az Entwurf szerint az anyanyelvi órák számából egy óra a németéhez kapcsolható avval a megjegyzéssel, hogy élőnyelvre két óránál kevesebb nem fordítható ; ismeretlen nyelvet csak az V., — ismereteset pedig a IV.-ben szabad kezdeni. Az Entwurf e szabályozó tervezetéhez b. Hauer 1852. márcz. 8-án azt a rendeletet bocsátotta ki, hogy az I —IV. osztályig a magyar és német nyelvre hetenkint 5 óra, az V. osztályban 4, a YI—VIII. osztályokban ismét 5 óra fordítandó. Erre ugyanez év május 29-én Markovics azt az észrevételt teszi leiratában, hogy az oktatás nyelvét illetőleg Győrött nem ragaszkodnak az Entwurf megállapodásaihoz. Felelősekké teszi az igazgatókat, hogy mindenben hiven fognak ragaszkodni az Entwurf alapelveihez. A kormány azonban már előbb és más uton is igyekezett a német nyelv tanítását biztosítani, mert 1850-ben irt a rend fejének is ez értelemben. Rimely Mihály, pannonhalmi főapát 1850. aug. 22-én irt az igazgatónak a kormány nevében s a német nyelv tanítása ügyében. Az igazgató a tanári kar nevében azt válaszolta, hogy a német nyelvet fölveszik a rendes tárgyak sorába tekintettel arra, hogy haszon háramlik belőle az ifjúságra. — A kormány azonban evvel nem elégedett meg. 1853. szept.