Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
378 a legfő czél a klasszikusok műveinek olvasása s ez alapon a római műveltség elsajátítása. Kisebb mértékben, de ugyanez a czélja a görög nyelvi oktatásnak is. E magasabb czélok mellett sem szaporodott e két klasszikus nyelvnek óraszáma. — Az anyanyelv tanításának szükségét — mondja az Entwurf a 6-ik lapon, természetesen a németet értve — manap már nem kell bizonyítani. Csak arról lehet szó, mennyiben kötelesek anyanyelvükön kiviil még egy, vidékükön divó nyelvet tanulni. Az Entwurf azonban a német nyelvet teszi az egész monarchiában kötelezővé, a többi aztán az egyes vidékek helyi viszonyaitól függött. Kiemeli továbbá az Entwurf, hogy a tanítás végső, paedagogiai czélja nem annyira csak ismeretekkel látni el a növendékeket, hanem a különböző ismeretek mellett is egységes nevelést s ez alapon jellemet adni az ifjúságnak. Ép azért maradtak a gymnasiumban a főtárgy a humaniórák, a jelen viszonyok mellett azonban nem lehet elhanyagolni a reáliákat sem, a kettőt azonban úgy kell összeegyeztetni, hogy közösen hassanak az ifjúság lelki nemesítésére, s a tanterv maga is igyekszik az egyeztetést, a kölcsönhatást megkönnyíteni. A latin és görög viszik a főszerepet ; holott az előbbi korszakban a görög csak fakultativ volt. Tetemes óraszámot kapott a német nyelv is ; 22-őt, úgy, hogy mellette a magyar egészen eltörpült. Természetes, hogy az Entwurf maga csak vidéki nyelv számba vette nyelvünket s vele, valamint irodalmunk tanításával a legkevesebbet törődött. A történelemben és földrajzban is a fősúly az osztrák viszonyokra volt íektetendő, a magyar történet és föld viszonyaira ügyet sem vetett. Tetemes óraszámmal szerepeltek a természettudomány egyes ágai, valamint a mathezis is. A tárgyak sorába kerültek : a rajz, az ének, és torna ; de csak fakultative, a helyi körülményekhez mérten úgy, hogy egész 1867-ig rendkívüli tárgy maradt mind a három. (L. a redk. tárgyak cz. f.) Kétségtelen, hogy az új tárgyak beosztása, mindenekfelett alkalmas és gyakorlott tanárok és czélszerű könyvek hiánya igen sok nehézséget okoztak minden tárgyban, főleg azonban a két felső osztályban. Igen élénken rajzolja e küzdelmet mindjárt az átmenet kezdetén tartott tanár 1 értekezlet jegyzőkönyve. Midőn b. Hauer elküldte az új tárgy- és tantervet, az igazgató értekezletre hívta össze a tanárokat 1850. okt. 7-ére. A tanári értekezlet azt válaszolta, hogy az új tervet szinte lehetetlen keresztül vinni egyrészt azért, mert a VIII. o. tanulók eddig még nem hallgatták a természettant, a VII. o. pedig a mathematikát s mindamellett a teljes anyagot el kellett velők végeztetni s melletök mint új tárgyakat tanítani a magyar, német és görög nyelveket is. — Ez első értekezlet után már okt. 10-én a tanárok ismét gyűléseztek. Értekezletükön ismételve hangsúlyozták, hogy az átmenet nagy bajt okoz. Eddig együtt voltak a VII. és VIII. osztályúak, hogy együtt tanuljanak, s már a VII. o. tanulók is megvették a VIII. osztályra szóló könyveket — most elváltak egymástól. A tanári kar különben a maga részéről mindent elkövet.
