Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.491 nézve új rendelet érkezett, a mely szerint, akik mindkét félévben II. r.-ek, minthogy ily esetben alig lehet szó a vizsgálat megismétléséről, ösztöndíjukat azonnal elvesztik. S ép azért az igazgató megrovást is kapott, hogy ilyen bukott ösztöndíjas tanulót, Kutsényi Alajost, felső engedelem nélkül javító-vizsgálatra bocsátott. A javító-vizsgálatra azonkívül csak az számíthatott, a ki komoly betegség miatt került II. rendbe, az ezt igazoló orvosi bizonyítványt az illető osztálytanárnak is alá kellett irnia. (1825.) A vizsgálatok szigorú megtartására nagy gondot fordítottak, mert, úgy látszik sok visszaélés fordult elő. 1847. jun. 27-én közölte a főigazgató a H. T. 154. sz. végzését, a mely szerint tilos, hogy az ágostai és evangélikus tanítók és testületek vizsgálatra bocsássák azon katholikus ifjakat, a kik kath. iskolában elégtelen jegyet nyertek vagy vizsgálat előtt kimaradtak. Ily vizsgálat jövőre tilalmas, a bizonyítványok pedig megsemmisítendők. A vizsgálatokat pedig nagyon szigorúan tartották meg ; az igazgató még a havi vizsgálatokon is tartozott jelen lenni. A félévi vizsgálatok befejeztével minden osztálynak félnapi szünetje van : akkor vendégek jelenlétében a nagyobbak egyik félévben latin, a másik félévben pedig magyar költeményeket adnak elő ; az alsó osztályúak pedig koruknak megfelelő párbeszédeket. Ez alkalommal a vendégek elé tették ki közszemlére a gyakorlatokat, rajzokat és térképeket stb. Az ünnepies alkalommal azonban egy, 1836-ban megjelent rendelet szerint tilalmas volt politikai vonatkozású szavalatokat előadatni. Az igazgatónak döntő befogása volt a jegyek megállapítására is, a rendeletek egyenest megkívánják, hogy megállapításukba befolyjon. 1833-ban szept. 9-én 23425. sz. a. rendelet érkezett, a melynek 4. pontja értelmében az igazgató vagy helyettese a kérdezett anyagot pontosan követelje elő, tételekbe foglalva, s természetesen szabadságában áll, hogy az így előirt anyagból tetszése szerint kérdezhet; a vizsgálat után pedig a tanárral együtt állapítják meg a eredményt, esetleg szavazással döntik el. Az 50-es években is minden hónapban volt értekezlet s az Entwurf megkövetelte, hogy ezen értekezleteken először az ifjúság előhaladásával foglalkozzanak. Ez alapon szüntették meg kezdetben a félévi vizsgálatokat, mert a tanárnak minden hónapban számon kellett tartania tanítványainak előhaladását ; félév közben csak bizonyítványt kaptak az évközi jegyek alapján s csak a kéteseket vették komolyabb vizsgálat alá. Az év végén aztán komoly vizsgálat volt: Írásbeli és szóbeli. — írásbeli minden tárgyból volt ; a dolgozatokat nemcsak az illető szaktanár, hanem a következő osztály szaktanára is átnézte; ha azonban ugyanazon osztályban is ő volt a szaktanár, akkor az intézet igazgatója. Ezt követték a szóbeli vizsgálatok és pedig először a hittanból, azután a többi tárgyból Gymnasiumunk is alkalmazkodott az Entwurf intézkedéséhez. Igy 1852. jan. 28-án feljegyezve találjuk, hogy az első félévi vizsgálatok a hittanból febr. 9—14 közt voltak, a többi tárgyból pedig az évközi jegyek alapján osztályoztak.