Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.492 i86o-ban jun. 25-én és jul. 6. közt voltak az egyes tárgyakból az írás­beli vizsgálatok; (a VIII. o.-ban még a propaedentikából is, de a hittanból nem!) Jul. 10—16. közt voltak a hittani vizsgálatok. A többi tárgyból minden tanár az illető rendes órában tart vizsgálatot, főleg a kétesekre nézve. Érettségi írásbeliek julius 23. 24. és 25-én voltak; 31-én volt a Te Deum. — Ugy látszik, a rendes vizsgálat pótlásaképen tekintették az év végén rendezni szokott záróünnepeket. Az 1852. jul. 24-én tartott tanári értekezlet így állapította meg a záróünnepet: Jul. 28-án Te Deum ; utána az igazgató értekezést olvasott föl ; majd a növendékek szavaltak magyar, német, latin és görög nyelven ; előadást tartottak a természettanból. Ezután az igazgató olvasta föl az érdemsorozatot. Ezek voltak a tulajdonképeni záróvizsgálatok. Később ismét életbeléptették az évvégi vizsgálatokat, 1860-tól fogva pedig a félévieket is; 1868-ben négy negyedre osztották az évet s a két fél év végén vizsgálatokat tartottak. Ez a feldarabolás valóságos szeren­csétlensége volt a tanárnak is, tanítványnak is, mert népes osztályokban lehetetlen volt csak egyszer is kikérdezni a növedéket, s ez aztán termé­szetesen demorizálólag hatott a legtöbbre. Át is látták csakhamar a negyed­évi Értesítők képtelenségét s ismét visszatértek a félévi bizonyítványokra s az évvégi vizsgálatokra, a melyeket azonban nem lehetett komolyan venni, mert a növendékek is tudták, hogy az érdemjegyek akkor már meg voltak állapítva. A tanári karoknak kellett aztán résen lenniök, hogy a vizsgálat ne legyen compromittálva, s így a legtöbb helyt, Győrött is, abban állapodtak meg, hogy a vizsgálati feleletek érvényesek még akkor is, ha az Értesítő már ki volna nyomva, mert a vizsgálat eredményét bele­vezetik a bizonyítványba. A mostani harmadokra való beosztás egészben véve megfelel czéljának, csak a népes osztályok okoznak bajt a megíté­lésben. Éppen azért 1899/900 ban a tanári kar azon indítványt tette, hogy négyszeri Ítéletet hozzon a tanári kar; deczember i-én az első intőket adná ki; február végén volna az Értesítő; május elején volna a második intő, az év végén vizsgálatok s ez alapon bizon}'ítvány. A kormány azon­ban nem fogadta el, mert oly egyének döntenek ily kérdésekben, a kik gyakorlat nélkül szűkölködnek, pedig a mostani hatszori figyelmeztetés, illetve ítélet helyett elég volna négyszeri is. Az osztályozásban az Entwurf az ifjúnak lehetőleg hü képét akarta feltüntetni, ép azért fi gyeimét, szorgalmát, tanulmányi eredményét és viseletét is felmutatja a bizonyítvány. A tanulmányi eredményben követ­kező fokozatai voltak: kitüntetéssel (jelesen), I. r., II. r., III. r. Ezenkívül a tanítványok elhelyezése is az érdemsorozat alapján történt. Erre nézve a győri tanári kar mindjárt kezdetben eltérő véleményben volt. 1850. decz. 23-án ugyanis az igazgató azt jelentette, hogy a tanulókat nem érdem szerint fogják elültetni, a mint ezt az Entwurf kívánja; mert a fiuk nagysága, testi bajai stb. sokkal fontosabb tényezők, mint az érdem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom