Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.482 A következő pontok egész a 15-ig bezárólag az iskolában való megjelenés idejét, módozatát, az elmaradás feltételeit, az óraközökben való magatartást állapítják meg. A 16. pont a legrészletesebben állapítja meg az istenitiszteletre vonatkozó kötelmeket. A 17-től kezdve az ifjúság magaviseletével foglalkozik az iskolán kivül. A 18. 19. tiltja a nyilvános mulatóhelyek látogatását; a 20. 21. bizonyos feltételekkel megengedi a tánczmulatságot, a színházak látogatását. A 22. egész a 6. osztályig feltétlenül tiltja a dohányzást. A 23. a fürdés és korcsolyázás föltételeit szabja meg. A 24. tiltja az esti kóborlást ; a 25. pedig az egyletekbe való belepést. Tudományos egyesületekbe lépni vagy tanárokkal tudományos kirándulásban részt venni szabad. Olvasmányaik és társaik megválasztásában mindig tanáraik után induljanak. Nyilvános helyeken mindig illendően jelenjenek meg. A 30. pont a tanuló magatartását szabja meg részletesen tanáraival szemben ; a 31. az előkelő állásuakkal szemben A 32. a szállásfogadás feltételeivel foglalkozik. A 34. és 35. a társaknak egymáshoz való viszonyát állapítja meg; a 36. a pénzkölcsönzést tiltja. A 37. §-tól kezdve a büntetések és feddések vannak megállapítva. Először a feddés fokozatai ; másodszor a szorosabb értelembe vett büntetések : bezárás, alsóbb osztályba való helyezés, ünnepies megrovás a tanárok előtt, a börtön, a kizárás egy vagy valamennyi intézetből. A 41. §. először az egy intézetből, aztán az összes intézetekből való kizárás okait és feltételeit állapítja meg. Az igazgatói megrovást, a börtön, a kizáratás csak tanári tanácskozmány alapján lehetségesek. A kizárás mindig fölterjesztendő a felsőbb hatóságnak. A tanári kar e szabályok egyes pontjain a saját meggyőződése, és a helyi körülmények tekintetbe vételével egyes változtatásokat tett. Igy a 9. és a 10. §§-ban jobban kiemelte a vallásos nevelés az isteni tisztelet fontosságát. Módosította a színházba és mulatságokba való engedély feltéleleit. Hasonlóképp mérsékelte a dohányzás feltétlen tilalmát is. A 40. §-hoz a büntetések közé felveszi a testi fenyítést is, minthogy az erkölcsi nevelés még nem áll az elemi iskolákban, mindenekfelett pedig a családokban oly színvonalon, hogy nélkülözni lehetne. E tervezeteket az igazgató 1852. decz. 23-án terjesztette fel, s ugy látszik, a felsőbb hatóság 1853. május 6-án szentesítette s innentől kezdve ezek a törvények voltak érvényben; mutatja azt a tanári karnak 1863. apr. 9-én tartott tanári értekezlete, a melyen a fegyelmi szabályokat tárgyalta s abban állapodott meg, hogy az 1853-ban a soproni kerületre nézve kiadott, vagyis az eddig alkalmazott szabályokat tartja meg némi irálybeli változtatásokkal s a helyi viszonyokhoz alkalmazva. — Ujabb tárgyalásnak nyomát nem találjuk; csak egyszer ir le a főigazgató 1870. aug. 6-án a testi büntetés ügyeben, kérdezve a tanári kartól, hogy mily körülmények közt tartja megengedhetőnek. Ujabb szabályaink lényegében azonosak, csak irálybeli átalakításon