Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

4si mert a kurátorok maguk nem birnak ; később az akadémiai pedellusra bizták ezt s azért aztán a székházban kapott ebédet. Csodálatos, hogy a két tanári testület — az akadémiai és gymnasiumi — oly benső egyetértésben élt, s még sem tudtak több eredményt felmutatni abban, hogy a két ifjúságot egymástól kellő távolban tartsák s mindenekfelett megakadályozzák, hogy egymásra rombolólag hassanak. Meglepő a folytonos panasz is, hogy még az istenitisztelet alatt is sok rendetlenség fordult elő, pedig az igazgatói jelentések szerint minden osztálytanár jelen volt osztályával az istenitiszteleteken. Nem kételkedünk a tanári kar buzgóságában ; mindent megtett, a mit tehetett; s talán az értekezleti jegyzőkönyveknek szinte egyetlen tárgya : a folytonos fegyelmi esetek megbeszélése festi sötétebbre a képet a valódinál. Egy azonban igaz marad, a tanári kar is túlságosan elfogult volt egyes esetekben s szigorúbban büntetett a kelleténél, mint pl. a fürdés, korcsolyázás eseteiben ; másrészt a társadalmi élet különösen az alsóbb osztályúak erkölcsi felfogása is nyersebb volt még, hogysem szelídebb eszközökkel rájok hatni lehetett volna. Ebben pedig a tanári karnak és igazgatónak volt helyes az Ítélete, a mint hogy ezt még az újabb időkre is sokszor el lehet mondani. Valamint a Ratio, ép ugy az Entwurf is, nagy súlyt fektet a valláserkölcsi nevelésre és szigorú fegyelemre; a 66. 71. §§. foglalják magukban az e tárgyakra vonatkozó alapeszméket. Ezekből állapította meg 1850. októberében az igazgató és tanári kar az uj fegyelmi szabályokat. A négy első pont a vallásos nevelés és istenitisztelet fontosságát emeli ki, valamint az istenitiszteletek idejét. Az 5. pont az engedelmességet köti a tanulók szivére ; a 6. és 7. az iskolában való megjelenés módjával s az iskolábó] való elmaradás föltételeivel foglalkozik. A 8. pont az előadások alatt és közben való rendet és csendet szabja meg; a 9. feltétlenül tiltja a szivarozást és dohányzást. A 10 és 11. pontok a pénzkölcsönzést és minden izgató szórakozást tiltanak; a 12. a fürdés föltételeit állapítja meg; a 13. a rossz társaktól óv. A 14. a szállás-fogadás és felmondás feltételeit állapítja meg; a 15. figyelmeztet a bizonyítvány-hamisítás szomorú következményeire. Végül figyelmezteti a növendékséget általában, hogy alkalmazkodjék szigorúan e szabályokhoz, mert különben büntetésben részesül; ugy a bizonyítványban való megrovásban, vagy börtönbüntetésben, esetleg még szigorúbb fenyítésben is. E szabályokat a felsőbb hatóság jóváhagyta, de szigorította is, mert a dohányzást teljesen eltiltotta. Érvényesek voltak egész 1852-ig, a mikor okt. 27. a felsőbb hatóság leküldte a csehországi tanároktól megállapított törvények egy nyomtatott példányát, hogy a tanári kar, illetve az igazgató fordítsa le, alkalmazza a helyi viszonyokkoz, aztán jóváhagyás végett terjessze föl. A 45 pontból álló szabályok elseje általában hangsúlyozta a középiskolai tanítás czélját és fontosságát. A 2. 3. pontok az iskolai év kezdetével, a felvétellel és törvény olvasással foglalkoznak. A győri kath. főgimnázium története. III. r. J [