Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

4&> járásban; vannak, a kik gyónásukat 2—S-szori intésre végzik csak el. Az igazgató szerint a bajok főoka a szülőkben és gazdákban van, a kik elnézik s nem jelentik fel a vétkeset; megtűrik, hogy az ifjak összegyülekezzenek, dohányozzanak, sőt dorbézoljanak! Hanyagok az istructorok is, azért tartanak a tanárok önként és díjtalanul ismétlő órákat. Nagy baj az is, hogy folyton érintkeznek a felnőttekkel, az akadémikusokkal az iskolában is, az életben is. (Csodálni való az, hogy ezt észrevették s mégis 4o éven át tűrték a belőle származó bajokat, nem választották el a két intézetet.) Az éjjeli őrök sem teljesítik kötelességöket, bár a városi tanács is elrendeli, hogy a dobzódókat bekísérjék és az igazgatónak feljelentsék. — Nagyban fokozza a rakonczátlanságot a testi fenyíték hiánya is. Sokan oly rosszul vannak nevelve, hogy a szép szóval való figyelmeztetésre nem is hederítenek ; sőt sokan ki is nevetik a tanár figyelmeztetetéseit. Hozzájárul, hogy mivel a tanári kart megrótták a büntetések miatt, a tanári kar nem akar büntetni. Az igazgató szerint ugy lehetne segíteni a bajokon, ha a szülőket és szállásadókat kényszerítenék rá, hogy a vétkes tanulókat minden hónapban írásban terjesszék föl ; ellenkező esetben büntesse meg őket a városi hatóság. Tegyenek jelentést a szülők az instructorok hanyagságáról is. Meg kell tiltani az összejöveteleket is. A városi hatóság hozzon uj szabályzatot, hogy a szállásadók vagy pusztán akadémikusokat vagy pusztán gymnasistákat tarthassanak. A város szorítsa az őröket kötelmeik pontosabb teljesítésére. Mivel pedig a tanárok nem akarnak testileg fenyíteni, jeleljen ki a főigazgató alkalmas helyet, a hová az ifjakat elzárják. Ezt a módot magánházakban is alkalmazzák. Valami haszna lett az igazgató felterjesztésének, mert a felsőbb hatóság 1814. jan. 4. 102. sz. a. (Prot. 44.) rendelete szerint ő felsége beleegyezett, hogy még nagyobb tanulók is részesülhetnek nagyobb kihágás esetén testi büntetésben, de ez csak a tanári kar és igazgató határozata alapján történhetik. Azelőtt tovább maradhattak künn az ifjak; ujabban télen 6, nyáron 9 órakor otthon kellett lenniök. Tiltották bármiféle botnak és fegyvernek viselését. Alkalmazták a fekete könyvet, a liber niger-t is, a melybe a hittanból bukottakat és rossz viseletüeket jegyezték be s hetenkint felolvasták. — Leírták az iskolai törvényeket, az iskolák falain kifüggesztették. Szóval a tanári kar elég éber igyekezett lenni a fegyelem fentartásában s még sem ért teljesen czélt, részben az igazgatótól felhozott okok miatt, részben pedig az ellenőrzés elégtelen volta miatt is. Csodálatos, hogy még a 60-as években is meg volt a kurátor-rendszer, a mely szerint az osztályból kijelelt egyes növendékek ügyeltek fel az ifjakra künn is, benn is egyaránt! Nem sok belátás kell hozzá, hogy ennek a képtelen voltáról nem paedagogus is meggyőződjék. Ugy látszik, ők is észrevették ezt, mert már 1809-ben az akadémiai pedellust is megbízták, hogy a farsangi napokban a kurátorokkal együtt őrködjenek az ifjak fölött,