Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.439 azonban az igazgató élt a jogával, meglátogatta-e a zsidó kitoktatás óráit, arról nincs tudomásunk. Később ez ügyben is nagyobb változás történt. 1867. után, illetve 1868-ban külön zsidó hitközségek alakultak nagyobb szabadsággal; mint láttuk, a kormány a hittanítást lassankint teljesen a hitfelekezeteknek engedte át, s igy természetesen szűnt meg az igazgatónak régibb, kormányintézkedésen alapuló befolyása is. A zsidók önállóságuk elnyerésével mind több kiváltságra törekedtek nemcsak az állami, hanem a felekezeti iskolákban is. 1879-ben a kormány már külön rendeletet adott ki, a mely szerint a zsidók bizonyos ünnepeiken nem kötelesek az előadásokon résztvenni. 1883. után a hitoktatók is rendes tanárszámba kerülnek, s ép azért a vkm. 1884. jan. 10-én a más vallású tanárokról is pontos rovatos kimutatást kér. A győri igazgató azt válaszolja, hogy ez lehetetlen, mert közte és a másvallású hitoktatók közt sem alá, sem mellérendeltségi viszony nincs; sőt sokszor még csak látásból sem ismeri őket, mert hisz az 1882. törv. értelmében saját hitközségöknek felelősek. — A nyert kiváltságok később még többre bátorították őket; megengedte a vkm., hogy szombati napokon az irás és rajz alól is fölmenthetők. E szabadsággal azonban egyesek vissza kezdtek élni, különösen májusban, mikor az érettségi Írásbeli valamelyik zsidóünepre esett. Az igazgatók sokszor belementek az engedélybe, s így megesett, hogy 1—2 más vallású gyerek miatt vagy valamennyi tanulónak vizsgálati napját kellett máskorra tenni, vagy pedig azok részére külön napokat jelelni s az egész érettségi bizottságot miattuk külön ki kellett rendelni. 1896-ban az igazgató megtagadta egy zsidó tanulónak ebbeli kérelmét, a kinek ügyét a hitközségi elnök és rabbi magáévá tette s az ügy a vkm. elé került. Az igazgató rendkívüli értekezletből terjesztett fel egy terjedelmesebb jegyzőkönyvet, a melyben kimutatta, hogy az intézet tiszta katholikus jellegű, az érettségi államvizsgálat s így a zsidóknak ünnepeikre való tekintetből adott kedvezmény erre a vizsgálatra nem is érvényes ; de a közélet is ellene szól, mert maguk is folytatnak üzleti dolgokat stb. A miniszter visszautasította kérelmöket s a visszalépett tanulót a szeptemberi pótlóvizsgálatra utalta. Az ügyet megfelebbezve, ismét a miniszter elé terjesztette a győri rabbi avval a kérelemmel megtoldva, hogy a szombat délelőttöket is szabadokká tegyük a zsidó tanulók részére. A miniszter a kath. tanári karok, köztök a győrinek is, tagadó válaszára mindkét kérelmet egyszer s mindenkorra elutasította. Ezek után talán már többé alig lehet róla szó, hogy tisztán kath. jellegű intézetben bármelyik felekezet magának kiváltságot követeljen. Intézetünk egyiktől sem kívánja, hogy vallásos meggyőződése ellen cselekedjék, de talán jogos az a felfogásunk, hogy ők se kinvánják tőlünk, hogy meggyőződésünk ellenére nekik kedvezzünk. Ennek adott a rend kifejezést 1891-ben is, mikor kereken megtagadta, hogy a más vallásúak