Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.438 tehetnek. — Fontosabb kérdés volt a mindjobban szaporodó zsidó növendékek hittan-oktatása. A kormány erre is kiterjesztette figyelmét, 1853. márcz. 20-án b. Hauer rendeletet bocsátott ki, a mely szerint az igazgató gondoskodjék róla, hogy a zsidó tanulók hittani oktatására alkalmas egyének legyenek s az intézet helyiségében nyerjenek oktatást. Az igazgató e felhivásra azt válaszolta, hogy az oktatásra nem adhat helyiséget az intézetben, mert ennek jellege katholikus ; különben is ez ügyet előbb a főapáttal kellene megbeszélnie. Külön tanítóra pedig tulajdonkép nincs is szükség, mert a tanítást maga a rabbi végzi. Az igazgató e válaszára Markovits tanácsos azt válaszolta, hogy a felsőbb hatóságnak sem az a szándéka, hogy a zsidók a gymnasiumban végezzék a hitoktatást, hanem hogy ők határozzák meg, templomukban vagy iskolájukban végzik-e az oktatást. Erre az igazgató közölte ezt Freyer Jakab, győrszigeti rabbival, egyúttal a kormány nevében kérte tőle a zsidó vallásoktatás tanmenetét. Ezt Freyer augusztus 9-én adta be az igazgatónak, a ki azonnal beterjesztette azt a felsőbb hatóságnak. Közben a zsidó hitközség Pollák Salamont választotta meg, a kit a kormány azon esetben akart elfogadni, ha a reál- vagy a gymnasium és elemi iskolák igazgatója elvállalja a zsidó hitoktatás igazgatását is. A kormánynak ez óhaja, továbbá a rabbi neheztelése a mellőzés miatt — mindjobban elmérgesítették az ügyet. Mivel az ügy elintézésére Simon Zsigmond igazgató magát illetékesnek nem tartotta, a megyei hatósághoz küldötte át az ügyiratokat ; a megye viszont tisztán iskolai ügyet látott benne s így visszaküldte a főgymn. igazgatónak további eljárás végett ; erre ő fel is küldte a felsőbb hatóságnak. Közben a zsidó hitközség is a kormányhoz fordult, kérve, hogy a megválasztott hitoktatót, Pollák Salamont erősítse meg ; erre nézve meg a felsőbb hatóság kérte ki Simon igazgató véleményét. Simon 1853. decz. 20-án tett felterjesztésében kijelentette, hogy külön igazgatóság felállítását fölöslegesnek tartja, mert az iskoláknak természetes felügyelője a helybeli rabbi, a gymnasiumi, reáliskolai és elemi igazgatóknak legfeljebb azt a jogot lehetne fentartani, hogy esetleg megjelenhetnek a zsidó hitoktatók óráin. Ez felelt meg a rabbi óhajának is, a kit mélyen sértett az, hogy Pollák Salamon megmaradt hitoktatónak. Freyer kérte fel az igazgatót a közbelépésre, s a kormány bele is egyezett, hogy a rabbi legyen a zsidó hitoktatás felügyelője; s így a rabbi mégis feljebbvalója lett Polláknak. — Közben a kormány visszaküldte a beterjesztett tantervet avval a rendelettel, hogy tartsák magukat szorosan a miniszteri utasításhoz. A rabbi ennek rögtön eleget is tett ; de rá nemsokára, aug. 28-án már azt is kéri a kormány, hogy hittani kéziratát is terjeszsze be. A rabbi ezt már szept. i-én megtette. Mig Freyer tanított, addig megengedte, hogy a hittant kéziratból adhassa elő ; mikor a tanítást részben Pollák hitoktató vette át, neki már nem engedte meg, hogy kéziratból tanítson. A rabbi pontosan megküldötte mindig a hittanjegyeket ; hogy