Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

72 tére 31 frtot gyűjtöttek a tanulók, s az igazgató a pécsi kir. kamara fiókpénztárának adta át.

1 Ezen dolgokkal kapcsolatban érdemesnek tartjuk az ifjúság egészségügyének érdekében tett intézkedéseket is fölemlíteni. A tanulók és tanárok egyaránt panaszkodtak, hogy a győri polgári hatóság nem ellenőrzi kellőleg, honnan hordanak a lajtosok vizet a Dunáról az egyes házakba. Ezért történt meg, hogy rendesen a »Vizkapu« szomszédságából kapták a vizet, holott épen ott szokták a tímárok és vargák a bőrt cserzeni. Paintner főigazgató fölkérte a városi és a megyei hatóságokat, hogy tegyenek e bajról. Meg is tették, parancsban adták ki, amely lajtos ezentúl az említett helyről mer vizet hordani, jelentsék föl, s deresre húzzák.

2 Egy másik ok, amiért a főigazgató az egészségi állapotok érdekében egész hévvel felszólalt, az osztrák-magyar hadsereg magyarországi parancsnokának intézkedéséből származott. A parancsnok Győrött hat katonai ispita felállítását rendelte el, melyekben a francia háborúban megsebesült katonákat akarták elhelyezni. Paintner főigazgató ez intézkedés ellen a helytartótanácshoz irt. (1806.) »Azok a szomorú állapotok, metyek Győr városát siralmas sorssal fenyegetik, arra kényszerítenek, hogy mielőbbi segítségnyújtást kérjek, üt nagyobb utca van Győr belvárosában, mindegyikükben katonai ispitát állítottak fel, a hatodikat a (Széchenyi-) térre, ahol az intézet épülete is van, tervezik. Kétezer beteg elhelyezését tervezni ebben a városban, szerencsétlen gondolat. A város fallal övezve és vizzekkel körülvéve, melyeknek párolgását az enyhe és változó időjárású tél csak fokozza; a katonáknak ivóvizet csak a Vizkapu közelében levő nem folyóból, hanem pocsétából lehet hordani. Az ispiták nincsenek fölszerelve, a temetés módja borzadályos. A holttestek eleinte 2—3 napig temetetlenül hevertek ; egyszerre több holttestet félmeztelenül egyfogatú taligára dobva visznek ki a halottas kamarába s nem is kellő mélységre ásott sirba, hanem csak gödörbe temetik. Ezek és egyéb körülmények méltán félelmet gerjesztenek. Az akadémia, gimnázium s nemzeti iskolai tanulók száma meghaladja az ezret és a szerteszét beszállásolt katonasággal összeelegyedik. Mennyi kár fogja ebből érni az erkölcsöket s amitől Isten mentsen, az egészséget.« Azért alázatosan kéri a magas helytartótanácsot és a nádort, hogy mentől előbb elejét vegyék a félős bajnak. Ha pedig az események váratlan fordulata nem engedné meg a segélynyújtást, kegyelmesen engedjék meg, hogy ha valami ragadós nyavalya törne ki, az ifjúságot, a hazának serdülő reménységét, kik között sok előkelő nemes és kis fiu van, a szülői házhoz haza bocsáthassa.

3 A helytartótanács átlátta a katonai parancsnokság meggondolatlan intézkedéseiből eredő bajokat s hamarosan megtette az óhajtott lépéseket. 1 A főigazgató jelentése a központi alapítványi pénztárnak, 1802. január 2. — 2 Az 1805/6. prot. — 3 U. o. Egész terjedelmében közöltük az 1806. január 13. kelt fölterjesztést, mert minden tekintetben érdekes.