Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

73 A beteg katonákat a város szomszédságában (Újvárosban, Majorokban, Szigetben és Révfaluban ?) felállított ispitákban helyezték el, valamint arról is gondoskodtak, hogy a halottakat rendes uton-módon temessék el. Az ifjúság hazabocsátását a h. t. csak azon esetre engedte meg, ha a nyavalya kitör. Szerencsére nem történt baj.

1 2. A tanulók tanulmányi kötelmei. Intézkedések a tanulmányaikat végzett ifjakról. Ügyvédi vizsgálat. A tanulóknak kötelességük volt tanulmányuk körébe vágó minden tantárgyat hallgatni s minden előadási órára megjelenni. Ellenőrzésül a tanárnak számon kellett tartania, valamennyien megjelentek-e a tanulók. Ha valaki hiányzott, kutatni kellett az okot. Egy vagy két igazolatlan elmaradás után a tanuló tanári magánintésben részesült, azután pedig az osztály előtt rótták meg. Ha ez sem használt, a hanyag tanulót följelentették az igazgatónak, aki először szintén magánúton, majd pedig nyilvánosan intette meg s büntetéssel fenyegette. Ha mindezek után is rendetlenül jelent meg a tanuló, a büntetés, a »carcer« következett. A büntetés következő foka a tanárgyülés előtt való megintés és az elzárás idejének megkettőzése volt. Utolsó fok volt a javíthatlan tanulónak az összes intézetekből való kizárása. Fokozatosan akkor kellett a büntetést alkalmazni, ha a hanyagság is lassankint fejlődött ; de ha valamely tanuló egyszerre huzamosabb ideig tartó hanyagságot árult el az iskolalátogatásban, akkor rögtön lehetett az elzáráshoz, vagy akár az eltávolításhoz fordulni. A hanyag tanulókat még azzal is büntették, hogy a vizsgálatokon keményebben fogták őket s a fölterjesztésekben és az érdemsorozatban »hanyag«-nak bélyegezték.

2 E rendelet 1795-ben látott napvilágot. Hogy kiadása szükségessé vált, nyilván azt bizonyítja, hogy az előző években sok volt az igazolatlan óramulasztás és enyhén vették dolgukat a tanárok, igazgató egyaránt. Pedig keltek már előbb is rendeletek, melyek szigorúan üldözik az iskolamulasztást. így az 1788-ban kiadott királyi rendelet előírta, hogy minden mulasztást meg kell okolni ; a betegségből származó mulasztásokat, nem mint 1788. előtt, magánbizonyítvánnyal, hanem csak a megyei vagy más közhivatal mellett működő orvos vagy sebész (chirurgus) által kiállítottál szabad kimenteni. 1789-ben is sürgette a helytartótanács az előző évi rendelet figyelembe vételét és meghagyta, hogy az orvosi bizonyítványokat a félévi fölterjesztések mellé is csatolja az igazgatóság.

3 Minden tanulónak egy-egy iskolaévben az előirt tantárgyakból két vizsgálatot kellett tennie : a félévi és az évzáró vizsgálatot ; aki e két vizsgálatot nem tette le, elvesztette a tanévet és ismételnie kellett.

4 Oly 1 1806. jan. 21. 866. helyt. t. int., 1806. január 29., 1293. h. t. int. — 2 1795 jun. 19., 12533. — 3 1788. dec. 14., 46096/4306. és 1789. márc. 26, 10557/1082. — 4 1788. jan. 24., 3378/191.