Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

245 nem talált rá egyetlen példányra sem. A kormány azonban mégis rátalált szerzőire s az egész mozgalmat elfojtotta 1794-ben a Vérmezőn. 1797-ben az igazgató a vásáron ráakadt Piccelli Paragino olasz képárusra, s két képét lefoglalta ; Paragino a felsőbb hatósághoz fordult panaszával, hogy ő háborítatlanul árulta képeit Pesten is, a hol Schafrath revizornak bemutatta. A főigazgató tehát arra szólítja fel az igazgatót, adja hű leírásukat a képeknek s egyúttal okadatolja meg, miért foglalta le őket? Az igazgató megtette jelentését s a következménye az lett, hogy a képeket elkoboztatta a felsőbb hatóság. 1799-ben eltiltatik : Kasthausen imádságos könyve: Gott ist die reinste Liebe, nemkülönben magyar fordítása is : Az Isten a tiszta szeretet ; ugyanakkor a tiltott könyvek közé kerül a következő mű is : Szép dallos dinum-dánumok és : A gyenge ifjúságnak dallos dallai, avagy dinumdánumok. Az igazgató jelenti, hogy az első művet 54 példányban megtalálta Müller könyvkötőnél s el is kobozta. A könyvkötő őszintén megvallotta hány könyvet kötött be és adott el; egyúttal azonban azért is könyörög alázatosan, hogy az elkobzott könyvekért kárpótlást kapjon. Az ügy sokáig elhúzódhatott, mert az igazgató csak 1801-ben küldi be 'az elkobzott 54 példányt; kárpótlásról azonban szó sincs. A tilos könyvek sorába kerültek a következő művek is 1794-ben: A sinopei Diogenes dolgozatai; Blumaner Aeneisének magyar fordítása; Nolanus Benjamin: Geschichte der Aufklärung; Knürr: Verbesserter Strassburger katechismus ; 1795-ben: Egy nagy nevezetű külsőországi embernek gondolati. 1799-ben: Aböles Salamonnak titkos kultsa, kéziratban; 1800-ban tilalom alá kerül egy, Nagyszombatban megjelent tót ének; 1801-ben: Szép három uj mária-czelli énekek; újranyomása csak akkor engedhető meg, ha néhány versszaka kimarad ; Erklärung der katholischen Stände ; elkobzandó s azonnal megsemmisítendő. A felemlített művek csak csekély részét képezik a czenzura által eltiltott műveknek. Ezekre az igazgató naplójában semmi adatot sem találtunk ; ugy látszik, nem találta meg a győri könyvkereskedőknél. Hogy szigorúan utána nézett a dolgoknak, az valószínű, mert a felsőhb hatóságtól kemény dorgáló leveleket kapott, ha csak csekély mulasztást követett is el. Igy 1801-ben a prímás halála alkalmával Pozsonyban ngos Somogyi németül, Majláth pedig latinul mondott halotti beszédet, a melyekben három mondatot kifogásoltak. A szónokok Győrött nyomatták ki a beszédeket s nagyon sürgették a jó öreg Baloghot, hogy ne tegyen nehézséget. Balogh keresztül bocsátotta a czenzurán s megjelentek a nyomtatásban. Nemsokára rá megrovást kapott, miért hagyta benn a beszédekben a kifogásolt mondatokat? Hosszú levélben mentegetőzött, hogy a szónokok előtte azt mondták, hogy a pozsonyi revizor hallotta a beszédeket s nem volt ellenök kifogása ; ő ugyan észrevette a jelzett mondatokat, de a pozsonyi czenzorban bizva, bennök hagyta. Jövőre majd óvatosabb lesz.