Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

227 pedig világos volt, hogy nem ép elméjű, lelki beteg emberrel van dolguk, a kit többé a tanári pályán alkalmazni nem lehet. Rossz ruhában, lyukas csizmában, mosdatlanul, fésületlenül jelent meg sokszor az iskolában, s tanártársainak kellett gyakran megmosdatniok, hogy közbotrány tárgy a ne legyen. A hová étkezni járt, ott is gúnyt űztek belőle nevetséges, eszelős magaviselete miatt. Ha indulatának heve elragadta, kést ragadott igazgatója, szállásadója s önmaga ellen is. Az igazgató annyira is félt tőle, hogy csak mások jelenlétében mert vele érintkezni ; féltek tőle tanártársai is, nem mertek ellene vallani, pedig majdnem valamennyit az ifjúság füle hallatára legyalázta. Nem nehéz elgondolni, milyen lehetett a viselete az iskolában. Sokszor nem jelent meg az iskolában, úgy kellett érte küldeni. Lelkiállapotának változásai szerint majd ingerülten tombolt, majd nevetett a katedrán, miközben tanítványai éktelen zajt csaptak úgy, hogy nem csak a többi osztályt zavarták, hanem a szomszédos lakókat is, a kik panaszaikkal sokszor ostromolták az igazgatót. A jó öreg Balog sokszor bement osztályába rendet csinálni, de Kutka mindig csak azzal válaszolt, hogy ő jobban nem tudja rendben tartani osztályát, mert nem tud szigorúbb lenni. Ha lelkiállapota nyugodtabb volt, akkor előadást is tartott ; de milyen előadást ! A földrajzból könyvök nem volt ; ugy látszik Kutka maga sem tudott semmit ; egyik tanítványának, Rostaházy János instuctorának, Igaz, II. éves humanistának jegyzeteit kérte el, s azokból mondott tollba tanítványainak 42 kérdést ; térképet a növendékek csak akkor láttak, ha Rostaházy elhozta a magáét. A magyar történetből szintén Igaz jegyzeteit használta, azokból mondott tollba 34 kérdést Wenzeltől Hunyadi Jánosig. Az ásványtanból alig végeztek valamit ; a számtanból csak a viszonyt s a hármas szabályt. A hittanból csak a penitentiatartás szentségeig jutottak. A syntaxisból csak a 8 beszédrészt végezték el ; az ornata syntaxisból semmit, Chombre chrestomathiájából Flavius 13. és Livius 13. fejezetén futottak végig minden magyarázat nélkül. Tizenkilencz gyakorlat volt letisztázva, 5—6 csak kijavítva, de le nem tisztázva ; közölök néhány csak puszta leirás Terrentiusból, a melyeket már az előző években mondott tollba tanítványainak. — A tanításhoz méltó volt a vizsgálat is. Kutkának tanári kötelessége lett volna leirni tanítványainak névsorát, nemkülönben a végzett tananyagot is külön ivre. Az utóbbit soha sem tette meg, az előbbiből pedig tréfát csinált, mert megfordított sorrendben irta le a neveket. A kérdezés alkalmával teljesen közömbös s annyira feledékeny és szórakozott vot, hogy ugyan azt a kérdést többször is feladta, s tanítványai folyton azt felelték, hogy erre már megfeleltek. Egy csoport pedig egyáltalán nem felelt ; nem pedig azért, mert Kutka a szamarak csoportjába osztotta őket ; ők tehát azt mondták, hogy nem tudnak felelni mert úgyis szamarak. A legtöbb tárgyból alig adott fel kérdést ; de hisz alig is adhatott, ha egyszer nem tartott előadást sem. Az osztályozással rendesen nem törődött- 1798/99. isk. év második felében is a kurátor készítette az osz15*