Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

70 Olvasmányul Cicero könnyebb levelei s Ovidius válogatott versei szolgáltak. Ha az igazgató jónak látta, a második félévben a görög katekizmus és Kebes táblái. Az órarend d. e. ugyanaz mint az előző osztályban, természetesen a megfelelő tárgyakkal ; d. u. az első órában a latin és görög nyelvtant mondták fel, — esetleg verseket is ; a második órában a prózán kivül már verseket is elemeztek. Ugyanez volt az órarend szombati napokon is. A gyakorlat javításban, a magyarázatban, a versenyzésben stb. az eljárás szintén hasonló volt az előző osztályéhoz. A grammatika felsőbb osztályának (syntaxisnak) a főcélja a nyelvés mondattan tökéletes ismerete, az idiotizmusok, a »constructio figurata« és verstan ; a görögből elvégzendő a 8 beszédrész minden sajátságukkal együtt. Olvasmányokul szolgálnak : Cicero komolyabb levelei barátaihoz és Quintus testvéréhez ; a második félévben : De amicitia és de Senectute c. könyve és paradoxái ; a költők közöl Ovidius válogatott és megtisztított elegiái és epistolái ; a második félévben Catullus, Tibullus és Propertius ; Vergilius eclogai vagy Aeneisének V. éneke. A görögök közül sz. Chrysostom, Aesopus, Agapetus vagy hasonló. Az órarend hasonló az előző osztályokéhoz ; csakhogy az első félévben először a két előző év anyagát ismételték át és ujat is tanultak ; minden második napon pedig a verstant tanulták. Délután az első félórában a verseket és a görög auctort mondják fel, mialatt a tanár a decuriok jegyzeteit nézi át. A következő másfél órát magyarázásra és ismétlésre fordítja, de ugy, hogy a görögre nem juthat több félóránál. Az utolsó félórában versenyzés van. A szombatnapi órarend ugyanaz. A g}

rakorlatjavításban most már arra is ügyel a tanár, vájjon utánozza-e a tanuló az illető klasszikus irónak szépségeit és sajátosságait. A javítás alatt a tanulók egyes mondatokat fordítottak, vagy Cicero szép kifejezéseit, vagy prózára oldott verseket adnak fel egymásnak, hogy az eredeti alakra állítsák vissza stb. Magyarázás közben a tanár innentől kezdve nemcsak magyarul mondja el az olvasott szöveg tartalmát, hanem latinul is; a magyarázatul adott felvilágosítást is latinul adja először, utána azonban még magyarul is. Hozzáfog azután az egyes szók magyarázásához, a melyeket esetleg ugyanazon szerző más példáival világosít föl ; megmagyarázza a motaforákat, történeti vagy mythológiai vonatkozásokat stb ; végre szép magyarsággal újra lefordítja az egészet. A latin tartalmat, felvilágosításokat és szólásmódokat lejegyeztetheti — természetesen latinul az egészet. A gyakorlat tárgyát — levélalakban — anyanyelvükön mondja tollba; a főcél : Cicero utánzása és a syntaxis begyakorlása. A rendes, naponkinti isk. gyakorlatokon kivül havonkint egyszer házi gyakorlatot is kapnak, vagy iskolait, ha a magistrátus megválasztása végett iratnak, de a gyakorlatokban sem lehettek önállóak, mert mindig Cicerónak valamely, az iskolában