Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

1652. elemzett levelét kellett utánozniok. Versgyakorlataik a prózára oldott versek visszaalakításából állott, vagy abból, hogy a felcserélt szók helyett az eredetieket kellett visszahelyettesíteniök. A görög nyelvi magyarázatokban, gyakorlatokban stb. teljesen ugy jártak el, mint a latin nyelvében. A humanitás vagy poetai osztály főcélja az, hogy a nyelv- és mondattan teljes elvégzése után előkészítse az ékesszólás talaját és pedig három uton : a nyelvismeret, szélesebb körű tárgyismeret és rhetorika szabályai alapján. A nyelvképzésben most már a szóbőségre kell vetni a fősúlyt, s e végből Cicero erkölcsi iratait kell olvasni; a történetírók közöl Caesart, Sallustiust, Liviust és Curtiust; a költők közöl Vergiliust és Horatius válogatott ódáit és epistoláit. A történeti felvilágosításokkal azonban csínján bánjék a tanár, hogy a figyelmet el ne vonja a nyelvismerettől. A rhetorikából a második félévben tárgyaltak valamit Ciprián müvéből, s Cicerónak egy beszédét (pro lega Manilia, pro Archia) elemezték. A görögből a syntaxist kezdték tanulni, s a tanár azon volt, hogy a görög szerzőket megértsék. Az órarendben az a változás történt, hogy délelőtt az utolsó félórában, minden második napon, a metrika befejeztével történetírót olvastak; a második félévben pedig Ciprián rhetorikáját magyarázták ; ismételtek vagy versenyeztek. Délután az első félórában a latin költőt vagy a görög szerzőt mondják föl ; a tanár ezalatt folytatólagosan javított vagy a decuriók jegyzeteit nézte át; majd pedig tollba mondta a tételt; a hátralevő inásfélórát pedig a latin és görög magyarázatra fordították. Szombaton reggel az utolsó félórában szavalás vagy versenyzés volt, minden második héten rhetorokhoz mentek a szavalás meghallgatására. Délután a katekizmust mondták föl ; ezalatt a tanár gyakorlatokat javított vagy a decuriók jegyzeteit nézte át. A görög és latin magyarázat után katekizált vagy intelmi beszédet mondott. A gyakorlatjavításban a tanár az előző osztályhoz képest fokozatosan most már arra vetett ügyet, utánozza-e a tanuló a mintaképül ajánlott irót, mert a fösuly most már az előadás szépségére volt fektetve. A gyakorlatjavítás alatt a tanulók szebb kifejezéseket gyűjtöttek össze, Cicerónak megváltoztatott periódusait szedték rendbe, verseket irtak, stb. A magyarázatban is a tanár csak a legszükségesebb történeti felvilágosításokat adta meg, a főkötelessége volt, hogy a latin nyelvet alaposabban ismertesse meg, szókincshez juttassa a növendéket stb; ha a szükség ugy hozza magával, egyes felvilágosításokat magyarul is mondhat. Midőn valamely beszédet elemez, a fődolga legyen, hogy a müszabályokra figyeltesse a növendéket ; s lia jónak látja, lefordíthatja az egész beszédet, de szép magyarsággal. Az első félévben a gyakorlatok tételét — folytatólag levélformára — mondja tollba a tanár, de ugy, hogy lehetőleg a már elemzett szerzőből legyenek az egyes kifejezések összeválogatva. Hetenkint egyszer a saját