Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895
6 9 térünk ; előbb azonban a tananyagot, beosztását, módszerüket fogjuk röviden ismertetni (Kehrbach V.) a Ratio alapján. A tananyagot az egyes fokok szerint következőleg osztották fel : A grammatika legalsó osztályónak (principia) célja, hogy a tanuló teljesen megismerje a latin nyelv alapelemeit, a syntaxisnak pedig bevezető részét ; a görög nyelvből az irást, olvasást, az egyszerű főneveket s a főnévi igeneveket tanulják. A hét napjain az órarend a következő volt : Reggel az első órában a tanulók fölmondták a decurioknak Tullius egy részét és a grammatikai leckét; e közben a tanár az Írásbeli dolgozatokat javította. A második órában ismételték, a mit Ciceróból előzőleg olvastak ; a tanár egy félóráig magyarázott s a tételt adta fel, a másik félórában pedig a grammatika következő szabályát magyarázta. Rendesen egy szabálylyal foglalkoztak mindaddig, mig csak mindnyájan jól meg nem értették. Délután az első órában a latin és görög grammatikát mondták föl, ezalatt a tanár a decuriok jegyzeteit, vagy a tanulók dolgozatait nézte át, aztán az utolsó grammatikai leckét ismételtette. A második óra elején a grammatikát magyarázta tovább ; a görög nyelvre azonban 1/ i óránál többet nem fordíthatott ; az utolsó félórában versenyeztek. — Szombaton az első órában ismételték az egész héten át végzett tananyagot. A második óra elején az előző leckét ismételték, a második felében pedig versenyeztek. Ugyanez volt a rend délután is, csakhogy a grammatika mellett a hittant is felmondták. Az utolsó félórában vagy kateketizált vagy intelmi beszédet mondott a tanár. A dolgozatok javításában megmondta a növendéknek a helyesírás és grammatika ellen elkövetett hibáit, soha se mulasztván el az illető grammatikai szabályok ismételtetését. Mig a tanár a dolgozatokat javította, azalatt a növendékek magyar mondatokat fordítottak latinra, vagy Cicero egyes mondatait magyarra stb. A magyarázat rendesen Cicero 4 sorára vonatkozott, többre nem is terjedhetett. Először elolvasta a tanár, azután megmondta magyarul rövid tartalmát ; majd szórói-szóra magyarra fordította, nyelv- és mondattanilag elemezte, felvilágosította a metaforákat ; végre ismét magyarul mondta el az egészet. A dolgozatokat anyanyelvükön mondta tollba; négy sornál többre az M-m terjedhetett, s főleg a nyelvtani szabályok begyakorlására czélzott ; a végére valami mondatot irtak Ciceróból vagy egyes görög szókat. A versenyzés vagy a gyakorlatban elkövetett hibák számonkéréséből, nyelvtani szabályok kikérdezéséből, sokszor pedig rögtönzésből állott ugy t. i. hogy a feladott magyar mondatot rögtön latinra kellett fordítani ; vagy a leckéből kellett nehezebb helyeket idézniök stb. \ grammatikai osztály középső foka (grammatika). Célja: Az egész latin nyelvtannak — bár nem teljes — tökéletes ismerete. A görögből a ;/.'. végű igékig haladtak s a könnyebb szóképzéseket tárgyalták. —
