Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1893

— 19 — nézve és annak polgárait kiváló szabadalmakkal ruházta föl, hogy a várost ismét virágzásra emelje. így mindenek előtt a vártól távolabb lakókat

1) egyéb más lakosokkal : királyi tárnokok és johánniták népeivel Szolga-Győr és SzentAdalbert község lakóival és más jövevényekkel együtt közvetlen a várba vagy a vár mellett elterülő földre, a mai belvárosba telepítette be vagy kapcsolt ezzel össze

2); a polgárokat karó- és vesszővel látta el, hogy megrongált házaikat kijavíthassák; a városnak kiváló szabadságot adott, nevezetesen szabad biróválasztást, szabad vásártartást ; a polgárokat a fehérvári polgárokéhoz hasonló szabadsággal ruházta föl, őket az áruczikkek után fizetendő adó, sőt még a hadkötelezettség terhe alól is fölmentette és több birtokkal ajándékozta meg őket. Ezen okmány szerint tehát homokgödöri lakóink 1271-ben hagyták ott régi lakhelyöket és költöztek be a várba vagy a mai belvárosba, mint azt a pénzekből is gyaníthatjuk ; mert mig IV. Bélának pénzei gyakoriak voltak, addig V. Istvántól már egyetlen darabot sem találtak a homokgödöri területen. H. Régi magyar emlékeinknek második forrása Győrött a régi Geurnak temetője, az ősök egyes sirjai. Kevés győri ember tudja, hogy azon területen, mely a homokgödörrel szemben, a komáromi országút déli oldalán, közvetlen az ut mentén, elhúzódik, tehát a homokgödörrel párhuzamos földön : temető van. Külsőleg semmi sem emlékeztet erre. Nincsen itt emelkedés, halom, mint a Nagy-Alföldön, mely őskori sirokat rejteget, nincsenek sirdombok, mert azokat már rég kiegyengette az idő, rég lemosta az esővíz, vagy ha az képes nem lett volna, a földmívelőnek ekevasa régen lesimította volna az emelkedéseket. Ma az egész terület egyenes, sík. Régebben az egész szántóföld volt ; ma csak egy része az. ') Az okmány idevonatkozó része igy szol : Placuisse nobis et plaoet, hospites nostros <le Jaurino, ad Castrum transferre Jauriense . . . majd alább: et quosdam populos castri Zolga(îeur hospites et mansiones regalium Tavernicorum, populos et Cruciferorum, Domus hospitalis S. Joannis nee non et populos de vieo S. Adalberti ac alios etiam populos communes cuiuscunque eonditionia, qui inter ipsos hospites nostros residebant eisdem liospitibus nostris eoniunximus. ') Ugyanekkor a Rába-folyót, mely abban az időben a mai belvároson keresztül folyva ömlött a Dunába, más irányba vezették, a medrét betemették, s annak helyén házakat emeltek. 2*