Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1893

- 20 Á földműves teljes odaadással végezte békés természetű munkáját, szántott-vetett, learatta verejtékével áztatott földjének termését a nélkül, hogy tudta volna, hogy itt a föld őseinknek porait takarja. A nagy, hosszú idő az egész sirmezőt az utókor fia előtt a feledés, homály sürü fátyolával voná be. Régen is volt, mikor ide temetkeztek, nem esoda, ha elfeledkeztek róla. Korunk azonban a leplet lehántotta a temetőről s újra föltárá a helyet előttünk, a hol Győr árpádkori lakóinak porai nyugosznak. Ezen területen ujabban két izben végeztek nagyobbmérvü ásatásokat. Először 1871-ben, mikor az ujszállásoknak nevezett épületeket emelték, a mikor fundamentumok ásása alkalmával soros sirokat, s azokban különféle tárgyakat találtak; másodszor 1888-ban, mikor a Dunához vezető vasúti szárnyvonalat építették s a viztartó-torony külső oldalán, ahhoz különben közel fekvő kissé emelkedettebb helyen, leásásokat eszközöltek. Ekkor is találtak sirokat, bár ez a hely nem fekszik közvetlen az ujszállási temető mellett, hanem attól befelé, a város felé s köztük néhány holdnyi szántóföld van. Yannak-e itt közben is sirok? Nem tudjuk, de valószínűnek tartjuk; nem hisszük, hogy a temető éppen a középen meg lett volna szakítva. Különben ezt majd egy jövőben létesülő ásatás fogja Véglegesen eldönteni. Jelenleg még itteni temetőnknek nagyságáról sem szólhatunk, mert külsőleg nem jelzi semmi, az eddigi ásatás pedig egyik sem volt olyan kiterjedésű és terjedelmű, hogy abból temetőnknek kiterjedését meghatározhatnék; legfölebb annyit mondhatunk róla, hogy az ut mentén keskeny hosszúkás négyszögalakban húzódik a viztoronytól kifelé az ujszállási épületek külső széléig; mert az úttól távolabb már nem lordultak sirok elő. A fölásott sirok tartalmok szerint két különböző korbeliek voltak ; de ez nem ritkaság. Akárhány helyen előfordult az országban, hogy egy és ugyanazon helyre különböző népek temetkeztek. A sirok mellékletének egy része ó-kori, elő vaskorszaki, közelebbről megvizsgálva kelta származású, mint ezt a sajátszerű alakkal biró kelta edények, la Tene fibulák, kar- és lábpereczek, vasékszerek, kettős huzalból egymás körül csavart vaslánczok stb. eléggé bizonyítják. Nem lesz érdektelen fölemlítenem még mint ritkaságot, hogy egyik kelta sirban üveggyöngyökkel kevert s darabokra tördelt nemes koráll nyakgyön-