Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 85 — E balladában van tiszta és teljes tragikum: a szerencsétlen férj indokolt haragjában megöli hűtlen feleségét, de maga sem kerülheti ki a büntetést. A költeménynek még külső alakja is a magyar népballadákra emlékeztet. A mostoha leány cz. ballada szerkezete olyan, mint Aranytól a Tengeri hántásé. Magát az eseményt a banai tón kenderáztató leányok dalolják el Kenderesi Sári tragikus sorsáról, a kinek viszonya volt Kún Sándorral, de gonosz mostohája irigyelte tőle szeretőjét s a szerencsétlen leányt a «kakasdombon összetépte.» A népies felfogás, mely az állatokat is megszólaltatja, különösen a két utolsó versszakban érvényesül, midőn a Kenderesi Sári szomorú dalára Kuruttyul egy béka a kigyós szigetbe : »Beste a ki mondja, hazudik a lelke. Meggyalázta házam, Egész falu tudta : Azért fojtottam meg, vetettem a kútba.« Gyönge füzfaágon egy madárka zokog : »Isten látja lelkem, hogy ártatlan vagyok! Elszerette tőlem Szép, hív szeretőmet, A gonosz, a gonosz, jaj csak azért ölt meg!« Inkább szelíden megható, mint tragikus eseményt beszél el Tolnay A szegény vándorló legényről cz. balladában. Szabados Zsuzsika a falu árkában talált haldokló legényt beviszi házukhoz és gyengéden ápolja, sőt utolsó kívánságát is örömmel teljesíti, hogy levelet ir a haldokló menyasszonyához. Vigasztalásul a levél végére függeszti, hogy nem hal meg temetetlenül s lesz, a ki úgy megsiratja, mintha csak édes testvére volna.