Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 86 — A ballada főkép a mély érzelem balladai festésében jeleskedik. A jobbak közé tartoznak még A gyökérárus, Hét baka, Szomorú történet, a mely két szerelmes zsidólegény: a gazdag Klári Jakab és a szegény Salamon tragikus halálát beszéli el. A gazdag Jakab féltékenységből és irigységből alattomos gyilkosa lesz Salamonnak, de a bűnös lelkiismeret magát is nyomorúk halálba viszi. Találunk Tolnaynál néhány oly balladát, mint Az ördög menyasszonya, Az éji ut, A holt vitéz, melyekben a kisértetiesség igen nagy szerepet visz, de lélektani alapon kevésbbé hihető. Általában Tolnaynak minden balladaszerü költeménye igen sötét, gyászos tartalmú, s az ennek megfelelő hangot néha jól eltalálja, de balladai stilusa bizonyos darabosságban szenved. A zengzetes ritmus esak ritkán csillan meg nála. Bizonyos rokonság fűzi legújabb és legtermékenyebb balladairónkat, Kiss Józsefet Tolnayhoz, a mennyiben ő is az alsóbb néposztály sorsával foglalkozik szivesen fordul a zsidó életből vett tárgyakhoz. Mig Tolnaynak kissé darabos nyelve és stilusa a magyar népballadákra emlékeztet, addig' Kissnek gördülékenyebb s egyszerűségre törekvő előadásában Arany utánzójára ismerünk. Sajátszerű, hogy balladáinak szerkezete szétfolyó, mégis néha többet sejtet, mint kellene. Nem tudja az eseményt azon megkapó mozzanataiban ismertetni, mint a valódi népballada vagy jeles mintaképe: Arany János. Fogyatkozásait azonban kárpotólja a tárgy és felfogás eredetisége, az érzelem mélysége s a hang őszinte meghatottsága, mely főkép a zsidó életből vett balladáiban uralkodik. Rövid áttekintés egy-két balladáján igazolni fogja némileg állításunkat.